Beszámolók

Határtalan Kárpátalja 2019. szeptember 16-21.

A hatnapos kiránduláson négy iskola vette részt: a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, a Karinthy Frigyes Gimnázium, a Veresegyházi Katolikus Gimnázium, valamint az Európa 2000 Középiskola diákjai részesültek ebben az érdekes és izgalmas kulturális élményben.

Szeptember 16. Hétfő

Hajnalban találkoztunk a Hősök terén, és miután átvettük a finom úti csomagot és ellenőriztünk minden útlevelet, elindultunk az ukrán-magyar határ felé. A beregsurányi határátkelőn viszonylag gyorsan, mindössze másfél óra alatt átkeltünk, így gyorsan elértük Beregszászt, ahol felvettük idegenvezetőnket. Délutáni programunk a munkácsi vár bevétele volt. Megnéztük belülről a várat, a különböző termeket, szobrokat, valamint megnéztük a magas turult, ahonnan a kilátás is szép volt a városra és a környékre. Ezután elmentünk Makkosjánosiba, ahol elfoglaltuk az elegáns szállásunkat. Vacsora után tartottunk egy ismerkedős estet, ahol érdekes információkat tudtunk meg a négy iskoláról, akik részt vettek a kiránduláson.

Szeptember 17. Kedd

Az első igazi napunkon jó sok érdekes program várt ránk. Első állomásunk a beregszentmiklósi várkastély volt, amiről megtudtuk, hogy Thököly Imre és Zrínyi Ilona itt találkoztak és itt töltötték nászéjszakájukat is. Következő helyszín a szolyvai emlékpark volt, ahol az 1944 őszén elhurcolt és gyűjtőlágerbe küldött magyarokról emlékeztünk meg. Ezután tovább indultunk a hegyekbe, ahol bementünk az Árpád-vonal egyik legnagyobb bunkerébe. Utolsó és számomra talán legérdekesebb program a Vereckei-hágó meglátogatása volt. Ide az út rendkívül rossz volt, így nagyon lassan haladtunk, azonban így lehetőségünk volt gyönyörködni a hegyes-dombos vidékben és a hangulatos hegyi falvakban. Az idő egész nap felhős volt, amit fenn a hágónál még jobban éreztünk, ugyanis míg az első pár percben még körbe tudtunk nézni, hamarosan az egész környék hatalmas fehér felhőbe burkolózott. Ennek ellenére tartottunk egy rövid megemlékezést a hazatérő magyarokról, meghallgattunk egy verset és csináltunk rengeteg fotót, mielőtt visszaindultunk volna a szállásra.

Szeptember 18. Szerda

Szerdai napunkon utunk a másik irányba vezetett, a huszti vár romjaihoz mentünk fel először. Az út meredek volt, és ahogy közeledtünk a csúcshoz a szél is egyre erősebben fújt. Azonban a gyönyörű kilátás a várromról kárpótolt minket a fárasztó útért. A dombtetőről elénk tárult az egész város a környező hegyekkel és dombokkal együtt. Miután kigyönyörködtünk magunkat a látványban, tovább indultunk a román-ukrán határ közelében lévő Técsőre, ahol amellett, hogy sétáltunk egy kicsit a városban és megnéztük a jelentősebb szobrokat, bementünk a református templomba is. Ez a helyszín azért is volt nagyon érdekes, mert ez a templom rendelkezik a legnagyobb mennyiségű festett kazettákkal a Kárpát-medencében. Hazafelé úton még volt arra időnk, hogy megálljunk Nagyszőlősön és megtekintsük a Perényi kúriát, ahol a híres Perényi Zsigmond báró életével és politikai pályafutásával ismerkedhettünk meg. Miután visszaértünk a szállásra és megvacsoráztunk, esti programként bemutattam az Alapítványt és programjait a diákoknak és tanároknak.

Szeptember 19. Csütörtök

Negyedik napunkat Csetfalván kezdtük, ahol megtekintettünk egy másik református templomot, aminek plafonját szintén szép mintás kazetták borították. Ezután megálltunk a magyar-ukrán határában elhelyezkedő Tiszaújlakon, ahol megnéztünk egy turul szobrot és emlékművet. Itt nem töltöttünk sok időt, hamar mentünk tovább Nagyberegbe, ami idegenvezetőnk szülőfaluja, így egy nagyon jó és izgalmas programmal készült nekünk. Először ellátogattunk a Nagyberegi Középiskolában, ahol Furman Éva tanárnő bemutatta nekünk a szövés hagyományát a környéken, valamint annak jelentőségét, hiszen ebben az iskolában a mai napig oktatnak szövést a nagyobb lányoknak. Miután lehetőségünk volt kipróbálni a szövést, átmentünk a Nagyberegi Református Líceumba. Itt egy nagyon izgalmas bemutatóban volt részünk, ugyanis a Nagyberegi Középiskola sok diákja tanul itt akrobatikus mutatványokat kerékpáron, és mi ebből láthattunk egy kis ízelítőt. Azt is megtudtuk, hogy ezek a magyar fiatalok képviselik Ukrajnát a nemzetközi versenyeken, és már több szép helyezést elértek, többek között Európa-bajnokságokon. Napunk utolsó állomása Beregszász volt, ahol múzeumlátogatással kezdtük a város és környékének megismerését. A múzeumlátogatás, valamint az azutáni városnéző séta folyamán megismerhettük Beregszász történelmét, fontosabb eseményeit, valamint híresebb szülöttjeit, többek között Fedák Sári színművésznőt, akiről több anekdotát is hallottunk idegenvezetőnktől.

Szeptember 20. Péntek

Az utolsó programmal teli napunkat Szerednyén kezdtük, ahol megnéztük az egykor Dobó vár romjait, ami a Kárpát-medence legrégebbi kővárának mondanak. A nap nagy részét ezután a megyeszékhelyen, Ungváron töltöttük. Először a várba mentünk be, hogy többet megtudjunk a város történelméről, majd a csodálatos görög-katolikus székesegyházat ismertük meg jobban. Ezután egy hosszabb városnézés volt a program kisebb szabadidővel, ami alatt felfedezhettük a szépen felújított és modern belvárost, ami az Ung folyó partján terül el. Több szobor előtt is megálltunk, többek között Petőfi Sándor szobra előtt is, amiből több is megtalálható Kárpátalján. Mivel még volt egy kis időnk, úgy döntöttünk, hogy megnézzük azt a helyet, ahol a Feszty körkép vázlatai készültek. Erről a dombról egyrészt nagyon szép kilátás nyílt a környező tájakra, másrészt tisztán lehetett látni azokat a vonulatokat, amelyeket később Feszty Árpád lefestett.

A szombati napon reggeli után egyből indultunk haza, és bár a határátkelés majdnem 3 órát vett igénybe, délutánra vissza is érkeztünk a Hősük terére. Sok szép, izgalmas, érdekes, néhol szomorú és megdöbbentő történetet hallottunk idegenvezetőnktől, és ezek segítettek abban, hogy jobban megismerjük a történelmi Magyarország történetét, kultúráját, valamint a kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Támogatóink: