Ravasz András
Ravasz András Zoltán a nevem, jelen pillanatban a BME villamosmérnöki karának első éves hallgatója vagyok. Münchenben születtem 2003. április 19.-én, budapesti származású apától és székely anyától. A középiskolában már nemzetközi díjat nyertem a székely portát bemutató, fából készült, faragott makettjeimmel. Édesanyám nagyon korán észrevette, hogy jó a logikám és szeretek számolni, ezért különösen ösztönzött és támogatott, mikor reál tantárgyakkal kapcsolatos projektek, tanulási lehetőségek adódtak. Évekig bevitt hetente autóval a megyeszékhelyre, hogy délutánonként a megyei Kiválósági Központ programjaiban vegyek részt, ott tanuljak emeltebb szinten informatikát.
A gimnázium első évétől szabadidőmben beálltam úgymond “inasnak” egy zseniális elektromérnök mellé. Délutánonként a teljesen automatizált házának a műhelyében mindent megmutatott a szakmájával kapcsolatosan és elkezdődött egy szuper kreatív együttműködés: ő tanított és adott különböző mikrokontrollereket, elektronikai alkatrészeket, én programoztam neki, biztonsági rendszereket építettem, cégkezelési programokat készítettem, rendszereket automatizáltam stb., illetve az előrehaladás érdekében mindent megtanultam az internetről.
Aztán jött a pandémia és a napi online órák után, otthon különböző gépeket építettem.
A TV- ben hallottuk meg véletlenszerűen a felhívást, hogy lehet jelentkezni a 30. Ifjúsági Innovációs tehetségkutató versenyre. Egy napom volt, hogy kitaláljak valamit, amivel pályázhattam, de sikerült. A látássérültek olvasását segítő Braille Comfort Pack nevű találmányommal megnyertem a 30. Ífjúsági Innovációs verseny második díját és a legjobb határontúlinak járó elismerést. Azóta, háromezer óránál többet dolgoztam az eszköz optimalizálásán, és 2022 juniusában sikerült bejegyeztetni a billentyűzetre az oltalmi igényemet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába.
A BME-re 458 ponttal jutottam be. Sajnos nem számolták hozzá az innovációmra kapott 100 pontomat valami tanügyi szabályok miatt. Emelt szinten érettségiztem infóból Magyarországon, Romániában 98 százalékot érettségiztem fizikából, 96 százalékot pedig matematikából.
Jelen pillanatban elsőévesként nagyon lefoglal a tanulás, de mellette azért még részt veszek egy kutatásban is, ugyanakkor tovább folytatom a Braille optimalizálását.
Tagja és támogatottja vagyok a Kárpát-medencei Tehetség Alapnak, melynek programjain boldogan veszek részt, mert sokat segítenek a lehetőségeim megismerésében és a képességeim kiaknázásában, ugyanakkor hálával köszönöm a Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíjat is, mely lehetőséget teremt a BCP találmányom finalizálásához. Törekvéseimet tekintve, nanoelektrónikával szeretnék a jövőben foglalkozni, de nem zárok ki más lehetőségeket sem.
Nagyon szeretek ténykedni olyan területeken, amik izgatnak, de az emberi kapcsolatok is nagyon fontosak számomra. Gyerekkoromban mindvégig jókedvű, jó kedélyű emberek között voltam, most is ez az, ami a legjobb hatással van rám, ami inspirál, hogy munka közben is tudjunk, ha úgy adódik hülyéskedni és jókat nevetni. Anyanyelvi szinten beszélek magyarul és angolul. Közép-magas szinten románul. Kezdő szinten japánul és németül.