Bánfi Brigitta

KMTA – AHOL A TUDÁS ÉRTÉK
Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány

A Magyar Képzőművészeti Egyetem ötödéves képzőművész hallgatója vagyok. Elsődleges és nagyon fontos számomra a hagyományok megőrzése, megtartása és újradefiniálása, ezért csakis szabad kézzel végzett munkákat hozok létre. A rajz médiuma az, ami állandó jelleggel foglalkoztat, magával a vonallal játszom: köré építkezem, kimozdítom a térbe, vagy magából az egyes rajzi elemekből építek térbeli munkát, installációt.

Az általam elkészített szabad kézi rajzok sokkal személyesebbek azáltal, hogy magukban hordozzák gesztusjegyeimet, és ezáltal a személyiségem egyes részeit is tükrözik. A személyesség kihagyhatatlan tényező és roppant meghatározó is, hisz minden munkám egy adott időszakomból kiemelt biografikus elemből áll össze. Ezeknek az elemeknek a kiválasztása többféleképpen is lejátszódhat, de nálam korábban csak a véletlennek köszönhetően választódtak ki, találtam őket. Ez mára már megváltozott és tudatosan használom az általam kiválasztott tárgyakat, képi elemeket. Nemcsak a kiválasztás folyamata vált tudatossá, hanem ezeknek az összerendezése, komponálása is. De mindeközben folyamatosan jelen van a korábbi alkotásaimból megmaradt jelrendszerem is, elemi készletem. Nagyon fontos a már korábban említett hagyományőrzés, és legtöbbször kulturális sajátosságok egyes elemeit kölcsönzöm, és írom felül a képeimen, tárgyegyütteseimben és installációimba. A kiemelt és kölcsönzött elemeket átértelmezve nem lemásolom a látványt, hanem újraalkotom azt. A talált tárgy nem mint ready made jelenik meg, hanem mint modell alkalmazom, alapul szolgálva egy-egy munka vagy kép elkészülésekor. Egy-egy mű hangulatát nagyban meghatározza a megtalálás helyszíne, hiszen az szolgál majd a kép témájául, és egyben kijelöli az adott helyszín, szokásait és kulturális, természeti adottságait. Ezt egy nagyon érdekes keresztmetszetnek tekinthetjük, egy újfajta tájképet eredményez az adott környezetemről, kontextusomból, amiben aktuálisan helyet foglalok. A tájkép tekinthető klasszikus értelemben vett tájképnek is, de a szellemi, érzelmi és hangulati jelek összességének is, ami leírja azt a környezetet, amit szeretnék megteremteni. A belső beszédfolyam vizuális megjelenítése és a látvány átírása, illetve mindezek összességének vizuális megjelenítése eredményezi az én kifejezési módomat. Ami a személyes tapasztalatokon, reakciókon túl teret ad a nézőnek a szabad értelmezéshez és elvonatkoztatáshoz.

Kutatási téma: Hogyan definiálhatjuk, interpretálhatjuk önmagunkat adott környezetünk által, ha Joseph Beuys elveit figyelembe véve a legelemibb elveket vizsgáljuk, a környezetet.

INFORMÁCIÓ

Bánfi Brigitta
Bánfi Brigittatámogatott tehetség
Prof. Kőnig Frigyes Dla. habil
Prof. Kőnig Frigyes Dla. habiltanszékvezető, egyetemi tanár, rector emeritusBővebben ›