Prof. Dr. Pozsony Ferenc

KMTA – AHOL A TUDÁS ÉRTÉK
Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány

egyetemi tanár, néprajzkutató, az MTA külső tagja

Pozsony Ferenc (Zabola1955április 16. –) erdélyi magyar néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Első szaktanulmányát A hajdúkkal induló lány balladájának újabb változatai címmel 1980-ban közölte. A hetvenes években a háromszéki népi kerámia és a háromszéki népballadák kutatása kötötte le, jelezve, hogy mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén nem csak új anyag feltárására, de egy új, modern szemlélet érvényesítésére is törekszik. Ez tükröződik első kötete, a Feketeügy-vidéki népballadákat tartalmazó Álomvíz martján (1984) anyagában és bevezető tanulmányában s a Művelődés Vadrózsa rovatában megjelent részközléseiben éppúgy, mint olyan tanulmányaiban, mint a Természetközpontú világ (TETT 1987/2).

1995-ben megjelent újabb kötete (Szeret vize martján. Kolozsvár 1995 = A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. 2) a klézsei Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjtött moldvai csángómagyar népköltészeti kincs sajtó alá rendezése, amellyel összefüggésben több tanulmányában tárja fel a moldvai és gyimesi csángók szokásvilágát (Gyertyános – egy Gyimesből kirajzott településHonismeret 1990/5-6; Lakodalom a moldvai Klézsén. Művelődés 1992/12; Újesztendőhöz kapcsolódó szokások a moldvai csángóknál. Néprajzi Látóhatár 1994/1-2; A moldvai csángók identitásának összetevőiről. Magyarságkutatás 1996); a Kriza János Néprajzi Társaság 5. Évkönyvében (Kolozsvár 1997) a moldvai csángók újesztendei szokásairól, vallásos tárgyairól, a látomásnak a népi tudatban játszott szerepéről közölt tanulmányokat.

A nyolcvanas évekre nyúlnak vissza az erdélyi szászokkal kapcsolatos néprajzi kutatásai is: a sónai szászok esővarázslási és csurgóújítási szokásairól először a Művelődésben (1991/1) közölt tanulmányt, majd ugyanott a szászok közt élő karácsonyi (1994/12), illetve farsangi (1995/2) szokásokról. Doktori disszertációjában az erdélyi magyar jelesnapi szokásokat ért szász hatást vizsgálta (Kötetben: Szól a kakas már. Csíkszereda 1998), s önálló kötetet jelentetett meg Az erdélyi szászok jelesnapi szokásai címmel (Csíkszereda 1998. ugyanaz németül: Festbrauche der siebenbürger Sachsen. ugyanott 1999).

A népi együttélés társadalomnéprajzi összefüggéseinek témaköréhez tartoznak az erdélyi cigánysággal kapcsolatos kutatásai is (A háromszéki magyarajkú cigányok vallásos hitélete. In: Cigány néprajzi tanulmányok. I. Budapest 1993; Változások az erdélyi cigánytársadalom életében. Keresztény Szó 1997/4).

Említett önálló kötetei mellett tanulmányai jelentek meg magyar, német, román és angol nyelven a következő gyűjteményes kötetekben: Buletinul Științific al Societății Cercurilor Studențești de Etnografie și Folclor (Nagybánya 1981); Népismereti Dolgozatok. 1985; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. I. Veszprém 1991; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. II. Veszprém-Debrecen 1997; A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Budapest 1991; Kultúra és tradíció. Miskolc 1992; Moldovának szép tájaind születtem. Jászberény 1993; Cigány néprajzi tanulmányok. Budapest 1993; Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Szentendre 1994; Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. Békéscsaba-Budapest 1995; Magyarságkutatás 1995-96. Budapest 1996; Európából Európába. Budapest 1997; Csángó sorskérdések. Budapest 1997; Eksztázis, álom, látomás. Budapest-Pécs 1998; Művelődés a művelődés szolgálatában. Kolozsvár 1998; Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Gödöllő 1998. – Forschungen zur Volks- und Landeskunde. Band 38. Nagyszeben 1995/1-2; Modele de conviețuire în Ardeal. Kolozsvár 1999; Conferința națională de bilingvism. 1999; European Tradition and Experiences. Kolozsvár 1999; Modele de conviețuire în Europa Centrală și de Est. Arad 2000; The Minorities at the Turn of Millenium. Budapest 2000.

Társszerzője az Együttélési modellek Erdélyben (Kolozsvár 1999) című kötetnek és a Magyar népi kultúra című kétkötetes egyetemi tankönyvnek (Kolozsvár 2000, 2001). Társszerkesztője a Fiatalok vasárnapja Európában c. kötetnek (Keszeg Vilmossal és Tötszegi Teklával, Kolozsvár, 2009. Kriza Könyvek 35).

Alapítója és elnöke a Kriza János Néprajzi Társaságnak; tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde társaságnak (Gundelsheim-Heidelberg), 1996-tól választmányi tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

Mentoráltja: Fehér Viktor

INFORMÁCIÓ

Prof. Dr. Pozsony Ferenc
Prof. Dr. Pozsony FerencEgyetemi tanár, néprajzkutató, az MTA külső tagjamentor
Fehér Viktor
Fehér Viktortámogatott tehetségismerd meg ›