Folyamatosan építkező tehetségkutatás

“Aktívan építi kapcsolatrendszerét a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány.

A Réthelyi Miklós anatómus professzor, volt nemzetierőforrás-miniszter kuratóriumi elnökségével tevékenykedő szervezet célja 2014-es indulása óta változatlan: Kárpát-medence-szerte, sőt, immár azon is túl, V4-es programjuk keretében Csehországban és Lengyelországban is felkutatni a 16-30 év közötti kiemelkedő magyar tehetségeket, és mentorálással, személyre szabott támogatással segíteni kibontakozásukat. Ennek érdekében egyetemekkel, középiskolákkal, kutatóintézetekkel működnek együtt, de partnereik között szerepel a Magyar Innovációs Szövetség, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium is, a Paksi Atomerőművel pedig folyamatban van az együttműködés kiépítése. A KMTA adatbázisában eddig több mint 1600 regisztrált tag szerepel, közülük több mint 80 fiatal került be a támogatási programba.

Ezt tovább erősítendő, idén év elején két erdélyi körutat is tett az alapítvány küldöttsége. Petri László programigazgató, kuratóriumi titkár vezetésével. Január 24. és február 3. között Temesváron, Gyulafehérváron, Székelyföldön, Brassóban és Nagyszebenben járt a delegáció. A találkozások során több száz erdélyi magyar diák ismerkedhetett meg az alapítvány tevékenységével, többek között eddigi mentoráltak beszámolói alapján. A cél elsősorban az információátadás volt.

Február 6. és 9. között ismét Erdély felé vette az irányt az alapítvány csapata, hogy ezúttal már konkrét együttműködéseket, mentor–mentorált-kapcsolatokat alakítsanak ki. Az Erdélyben is egyre égetőbb szakemberhiányra és az ezzel összefüggő elvándorlásra reagálva immár a szakképzés ügye is bekerült a KMTA portfóliójába. Ezzel kapcsolatos koncepciójuk már az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkársága előtt van.

Az alapítvány küldöttsége részt vett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nagyszebeni vándorgyűlésén is.

A Kárpát-medence magyar iskolái közül sok intézmény részt vesz az uniós Erasmus programban, ám a hatékonyságon még van mit javítani, miként az EU-s források magyar-magyar projektekre fordítása is lehetne jobb hatásfokú. Ennek fejlesztése is része a KMTA tevékenységének, melynek jelentőségét mutatja, hogy több oktatási intézményben rögtön a bemutatkozás után akadtak jelentkezők az alapítvány programjába – tehetségekben ugyanis bővelkedik a Kárpát-medence.

A jelentkezők között van például 16 éves erdélyi lány, aki anyanyelvén kívül románul, németül, angolul, oroszul és kínaiul is beszél, és számos angol nyelvű szakirodalmat olvas. Jelentkezési lapja szerint a humángenetika, a mikrobiológia és a populációgenetika érdekli, emellett aktívan teniszezik és táncol (tánccsoportjával fesztivált is nyert), és külkapcsolatokkal is foglalkozik.

– Ezeknek a motivált, tehetséges fiataloknak minden segítséget meg kell adni, hogy kibontakoztathassák képességeiket. Lehetőségteremtés, képességfejlesztés, tudásgyarapítás – ez a küldetésünk. Szeretnénk, ha a tehetség innovációként hasznosulna, és ezáltal a támogatott  fiatalok a szülőföldjükön találnának megélhetésre – mondja Petri László programigazgató.

A cél érdekében a mentorált, támogatott diákok egymással is megoszthatják tapasztalataikat, megismerkedhetnek a vállalkozás-alapítás és -menedzselés szakmai fogásaival, miközben a közös történelmi örökség is tudatosul bennük, ami később akár határokon átívelő közös magyar vállalkozások formájában is megtestesülhet.

Az alapítvány hatékonyságát bizonyítja többek között a kassai Szitás Zoltán példája. A 18 éves kassai fiatalember kiemelkedő tehetség a robotika területén, csapatával tavaly – immár mentorként – tavaly világbajnokságot nyert e területen Tallinnban. Szitás Zoltán – a KMTA mentoráltjai közül egyetlenként – jelenleg a Kárpát-medencén kívül, Dániában, az Aalborgi Egyetemen tanul; mint mondja, a speciális, problémamegoldás-alapú oktatási rendszer kedvére való.

Nem érdektelen, hogy ez volt az első olyan csapat, amely a visegrádi országok egyikéből érkezve győzött. A nagy siker a szlovák köztársasági elnök fülébe is eljutott, Andrej Kiska díszebéden látta vendégül a magyar fiatalokat, és támogatásáról biztosította őket. Lám, a szlovák állam odafigyel a tehetségekre, ha magyarok is – figyeljünk hát oda rájuk, becsüljük meg őket mi is! ”

forrás: http://demokrata.hu/hir/belfold/folyamatosan-epitkezo-tehetsegkutatatas

Paksi látogatásunk

2019. február 12-én látogattunk el Paks városába.  Találkozhattunk Süli János tárca nélküli miniszter úrral és Mittler István Paks2 kommunikációs igazgatójával, akik alapítványunk programigazgatójával Petri Lászlóval folytattak megbeszélést. A találkozó fő témája a jövőbeli együttműködési lehetőségek voltak, amelyet követően ellátogattak az Energetikai Szakgimnázium és Kollégiumba. Itt három osztálynak mutathatták be képviselőink az alapítványt és programjait. Először Süli János úr mondott bevezető érdekes és motiváló beszédet, majd ezt követően Petri László vázolta fel az alapítványt és az abban rejlő lehetőségeket a diákok számára. Ez után Veres Kata mutatta be, hogy milyen a mentorált élet és érdekességeket osztott meg a kutatásaival kapcsolatban diáktársai előtt.

 

Ezt követően a támogatott diákjaink, Süli János úr, az iskola vezetői és az alapítvány képviselői kötetlen beszélgetéssel folytatták, amely jó hangulatban telt. Szó volt a kutatásokról, az esetleges kutatási témákról és a jövőbeli célokról.

 

 

A találkozó után meglátogattuk a Paksi Atomerőművet, ahol először megtekintettük az erőmű Tájékoztató és Látogatóközpontját. Miután végigjártuk a központot betekintést nyerhettünk az atomerőmű üzemi területére. Csoportkísérőnk vezetésével végigjárhattuk a meghatározott útvonalakat: blokkvezénylő →reaktorcsarnok → turbinacsarnok.   Nagyon érdekesnek bizonyult ez a program, ezért a későbbiekben biztosan vissza fogunk térni akár több mentoráltal együtt.

 

 

 

 

 

Székelyföldi körút (második fejezet)

Székelyföldi körutunk folytatásaként Petri László (programigazgató) és Kocsis Dorottya (mentoráltunk) találkozott Mara Gyöngyvérrel, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatási és minőségbiztosítás rektorhelyettesével. Az iskolákat látogató körútjukat a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban kezdték meg, ahol találkoztak  Varga László igazgató úrral. Több mint 140 diák hallgatta meg az alapítvány munkájáról szóló előadást amelyet a programigazgató tartott. Ezt követően Kocsis Dorottya mutatta be, hogy milyen az alapítvány mentorált szemszögből. Délután találkoztak Burus-Siklódi Botonddal az RMPSZ elnökével, amely nagyon sikeresen záródott.

Az alapítvány népszerűsítése a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceumban folytatódott, ahol Lakatos Mihály igazgató úr fogadta képviselőinket. A hallgatóság osztályonként három-három főt delegált, akiknek a feladata, hogy az elhangozottakat továbbítsák saját közösségeikbe. Összesen 50 fő hallgatta az előadást. A harmadik iskolai napon a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceumba látogattak, ahol az éppen felújítás alatt álló épület egyik előadójába gyűltek össze az osztályok képviselői. Megközelítőleg 40 diák alkotta a hallgatóságot. 

Székelyföld központjából a legkeletibb magyar városba Kézdivásárhelyre utaztak, hogy a Nagy Mózes Elméleti Líceumba tartsanak előadást. Gondos Borbálával kiegészülve már hárman meséltek a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítványról és annak munkájáról. Bejan András igazgató úr bevezetése után a 70-80 fős diáksereg előtt tartott előadás sikeresnek bizonyult, hiszen az előadás után több diák is kérdezett az előadóktól.

 

Ötödikként a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban tartottak bemutatót, ahol Antal Annamária igazgatónő szívélyes fogadtatása után az előadás sikeresnek bizonyult. A kilencedikes és tizedikes diákoknak tartott előadás után rekord mennyiségű szóróanyag fogyott. 

Kocsis Dorottya élménybeszámolója az utazásról:

,,Utazásunk több szempontból is eredményes volt. Jól alakultak a hivatalos, illetve kevésbé hivatalos megbeszélések és találkozók, számos fiatalhoz eljuttattuk az Alapítvány hírét (a hatékonyságot az is alátámasztja, hogy több iskolából már a bemutató napján volt jelentkező diák) és nem utolsó sorban, az évszázadokon (vagy évezredeken) keresztül átívelő, hóval borított  természeti-történelmi helyszíneken is járhattunk.”

 

Székelyföldi körút (első fejezet)

Alapítványunk programigazgatója Petri László és mentorált kísérője Kocsis Dorottya 9 napos körúton vettek részt 2019.01.24-02.03. között, amelyhez 3 napra Kovács-Krausz Zoltán is csatlakozott. Utazásuk célja az Alapítvány népszerűsítése, megismertetése különböző közoktatási intézményben tanulókkal, illetve a kapcsolatépítés volt.

A körúton összesen 9 helyszínen találkoztak különböző személyekkel és vitték hírét az alapítványnak.

  • Temesvár,
  • Gyulafehérvár,
  • Fogarasi-havasok,
  • Csíkszereda,
  • Gyergyószentmiklós,
  • Székelyudvarhely,
  • Kézdivásárhely,
  • Brassó és
  • Nagyszebeny

Január 24-én csütörtökön indultak útnak majd néhány óra alatt megérkeztek első állomáshelyükre Temesvárra, ahol egy rövid városnézés után finom vacsorával záródott a nap. Másnap délelőtt képviselőink találkoztak Pál József Csabával, Temesvár római katolikus püspökével. A találkozó jó hangulatban és eredményesen telt, amelyben szó volt együttműködésről, tervekről.

A következő találkozóra Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr várta képviselőinket ebéddel. A szakmai kérdések megvitatása mellett végigjárták az épületet, ahol Márton Áron egykori lakrészébe is betekinthettek. A szentéletű püspök jelmondata: “non recuso laborem / nem utasítom vissza a szenvedést” máig él az épület falai között.

Szombaton Gyulafehérvárról pár óra autózás után megérkeztek a gyönyörű Balea-tó partjára, ahol 2030 méter magasan átlagosan 180 cm hó, 4-es fokozatú lavinaveszély és enyhe idő várta a képviselőinket. Ennek az útnak a célja az őszi kirándulás előkészítése és egyeztetése volt, amely által nagyban előrehaladt ennek kivitelezése.

 

Még több ösztöndíjast tud finanszírozni a KMTA

A Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány 2018. szeptember 27-én tartott kuratóriumi ülésén arról is döntöttek, hogy jövőre 35 főt támogat az alapítvány.

A KMTA hisz abban, hogy a tehetséges fiatalok támogatása a kulcsa az érték alapú jövő biztosításának. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk támogatott, kiemelkedően tehetséges ösztöndíjasaink határok nélkül, maximálisan kibontakoztathassák tudásukat.

Céljaink:

  • A Kárpát-medencében élő 16-30 éves tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása, fejlődési lehetőségük biztosítása
  • Együttműködés kialakítása a hazai és nemzetközi tudományos élet szervezeteivel
  • A határon túli szervezetek és személyek közötti információáramlás elősegítése
  • A tehetséges fiatalok közös szellemi és történelmi örökségének támogatása.

A kuratórium elnöke: Dr. Réthelyi Miklós

A kuratórium tiszteletbeli elnöke: Dr. Horváth János

A kuratórium titkára: Petri László

A kuratórium további tagjai:

  • Dr. Pintz János (az MTA tagja)
  • Dr. Romsics Ingác (az MTA tagja)
  • Dr. Kőnig Frigyes

A kuratórium tagja volt:

Dr. Falus András (az MTA tagja)

Nagy sikerrel zárult a budapesti kommunikációs workshop

A tréningre előadásokkal, workshoppal, játékos, önismeret-fejlesztést segítő feladatokkal, kommunikációs képességet fejlesztő eszközökkel, a legmodernebb technológiákkal ötvözött logikai ügyességi játékokkal készült Korbeli Csilla annak érdekében, hogy együttműködjenek, jobban megismerjék egymást, élményekben gazdag hétvégét töltsenek együtt és, hogy a továbbiakban könnyebben, tudatosabban, még sikeresebben boldoguljanak a munkájukban azok a fiatalok, akik részt vettek a képzésen.

A hétvége célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek egymással, bemutatkozzanak egymásnak és egy olyan hétvégét töltsenek együtt, ahol kötetlenül, játékos feladatok segítségével érezhetik egy, a V4 országokból érkező diákok által alkotott csapat részének magukat. A programok között szerepelt csapatépítő játék, logikai feladatok, önálló és csoportos feladat egyaránt. Éjszakai városnézés Budapesten, közös séta a Gellért-hegyre. Az ismerkedés és a séta során ellátogattak a Budapesti Műszaki Egyetem épületébe, ahol az egyik diák kutatási területét ismerhették meg a résztvevők.

A hétvége során, a diákok felelevenítették Magyarország jelképeivel kapcsolatos ismereteiket, kulturális és illemtan-történeti előadást hallgattak meg, megismerkedtek egy régésszel, vegán étteremben voltak, együtt énekeltek, közösen táncoltak és kreatív foglalkozás keretében készítettek egy plakátot a hétvégéről, valamint egy általuk kiválasztott társuknak ajándékoztak egy saját produktumot. Közösen titkosírást fejtettek meg, ezzel is erősítve az együttműködést, a közös gondolkodást.

A jelenlévők úgy tanultak, hogy pozitív tapasztalatokat, sikerélményeket szereztek és közben cselekvő közösséget teremtettünk. Olyan szabadidős tevékenységeket végeztünk, amely szolgálja az egyéni és csoportos fejlődést, elmélyülést, mely során ismereteket, készségeket sajátítottak el a diákok és formálódott az attitűdjük. Lényeg az információszerzés, a képességfejlesztés, az élményszerzés volt.

A diákok, ha kellett koncentráltak, ha kellett beszélgettek, ha úgy adódott túráztak, táncoltak, énekeltek, gondolkodtak, csapatban dolgoztak, rajzoltak és ragasztottak. Sok élmény érte őket. Előadást hallgattak egy várrekonstrukciókról, közösen társasjátékoztak, feladatokat oldottak meg, megismerkedtek egymással.

További fényképek itt.

Demokrata: Tehetség és innováció

Egyéves innovációs program zárult le a Nemzeti Tehetségprogram támogatásával.

– A kultúrát, az új dolgokat nem csinálja meg helyettünk más. A dolgok megszületéséhez elementáris igény kell, ami bennünk van – mutatott rá a lényegre a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány innovációs programjának zárókonferenciáján dr. Kőnig Frigyes tanszékvezető, egyetemi tanár, rector emeritus, az alapítvány kuratóriumának tagja, aki Réthelyi Miklós anatómus professzort, volt nemzetierőforrás-minisztert, a kuratórium elnökét szakmája elismert professzoraként méltatta, hozzátéve, hogy a kultúrában betöltött szerepe is elismerésre méltó.

Egyéves innovációs program zárult le a Nemzeti Tehetségprogram támogatásával. Az érdeklődés szerint összeállított csoportokban (matematika-biológia, matematika-fizika, technológia) együtt dolgozó fiatalok közel 70 százaléka középiskolás volt, a programban partnerként a Magyar Innovációs Szövetség működött közre, derült ki Petri László programigazgató beszámolójából. Elmondta, hogy a Facebook által 60 ezer ember értesülhetett a kultúrafejlesztésre is hangsúlyt helyező Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány programjáról, tevékenységéről.

A résztvevők a közvetlen szakmai segítségen, mentori iránymutatáson túl kommunikációs és pénzügyi képzésben is részesültek, figyelemmel arra, hogy egy jó ötlet csak akkor tud hasznosulni, ha megvalósítói prezentációk során és más fórumokon „el tudják adni”, illetve tisztában vannak a szabadalmi jogokat és a cégalapítás vagy épp a szerződéskötés szabályait, lehetőségeit illetően. Dr. Mikecz Péter, a jogi képzés előadója ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a cél az innováció és annak tulajdonosa védelme.

Az innováció középpontjában az ember áll, a cél, hogy egy ötletből a fogyasztó számára hasznos produktum – termék vagy szolgáltatás – legyen, fogalmazta meg dr. Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

Dr. Szőke-Milinte Enikő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Pszichológiai Intézetének vezetője szerint az innovációhoz és a kommunikációhoz egyaránt bátorság, „bevállalósság” szükséges, és tudni kell elemezni, rendszerezni a kommunikációból azokat az információkat, amelyek szükségesek, hasznosak. Ez eleinte valószínűleg nehezen megy, de idővel gördülékennyé válik. A szakember felhívta  a diákok figyelmét, hogy küldetésben vannak, amennyiben tehetségüket közösségük javára is kell kamatoztatniuk.

Korbeli Csilla informatikus közgazdász, kommunikátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai oktatás nem készíti fel megfelelően a diákokat a zökkenőmentes kommunikációra. Hozzátette, a csapatmunkában nem csak az együttműködés fontos, hanem az is, hogy ki alkalmas a csoport vezetésére.

A programzáró konferencián az egyes témacsoportok bemutatták innovációikat, a részt vevő diákok pedig személyes élményeikről számoltak be. Az eseményen újfent kiviláglott, hogy a kíváncsiságból, érdeklődésből kiinduló tehetségnek néha tényleg csak egy kis lökésre, segítségre van szüksége ahhoz, hogy új, izgalmas fejlesztések szülessenek.

Link: http://www.demokrata.hu/hir/belfold/tehetseg-es-innovacio

KarcFM – Spájz

2018.06.29-én a Karc FM 105,9 délelőtti Spájz című műsorában szerepeltünk. Az interjúban részletesen bemutattuk az Innovációs program eredményeit is.

 

Innovációs zárókonferencia

Megtartottuk Innovációs Zárókonferenciánkat, amelyen az innovációs csoportok értékelték az elmúlt időszakot és beszámoltak a innovációs tevékenységükről, a sikerekről és a nehézségekről.

Dr. Antos László a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, milyen nehéz munka is az innovációs folyamat. Bemutatta, mik a jó innováció ismérvei, hogyan épül fel a hazai innovációs ökoszisztéma. Köszöntőjében kitért arra is, hogy a KMTA innovációs csoportjai milyen nagy munkát végeztek el az elmúlt egy év alatt.

Később a programban résztvevő oktatók foglalták össze a tapasztalataikat az elmúlt időszakról. A hasznos tanácsok után az egyes projektvezetők mutatták be az elmúlt egy év innovációs tevékenységét és a csoportok tagjai egyenként is bemutatkoztak.

A konferenciát  Prof. Dr. Kőnig Frigyes, tanszékvezető, egyetemi tanár, rector emeritus, a kuratórium tagjának szavai zárták:

“Kedves Egybegyűltek!

Nagy örömmel vettem részt ezen a mai eseményen, jó volt látni és hallani az itt bemutatott eredményeket!

Négy évvel ezelőtt éppen Horvátországban voltam, amikor Réthelyi Miklós professzor felhívott. Réthelyi Miklóst nagyon nagyra tartom, ő nemcsak egy szakma elismert professzora, mestere, de a kultúrában betöltött szerepe is elismerésre méltó. Akkor is, azóta is jó kapcsolatot ápolunk.

Csupa kőporosan, mert éppen dolgoztam ott kint, hallgattam a felvetését arról, hogy létrejönne egy Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, és megkérdezte, vállalnék-e ebben szerepet.

Azonnal igent mondtam. Belegondoltam, hogy a tehetség mindenütt megterem, nincs tekintettel a körülményekre, hogy hova, milyen viszonyok közé születik, de ha nem karoljuk fel, nem gondozzuk, könnyen veszendőbe mehet.

A Kárpát-medence gondolata is vonzó volt számomra, hiszen az a jó, ha össze tudnak fogni azok, akik ebben a térségben élnek.

Régen – ti nem emlékezhettek ilyesmire – a határokon nem lehetett olyan könnyedén átsétálni, az ember mindig belebotlott a határőrbe, aki útját állta. Ma szerencsére működik a kommunikáció a határokon keresztül is. Legyetek itt Lendváról, Kassáról, Zentáról, ahogy hallottam, nem probléma a kapcsolattartás.

Ebben az Alapítvány is segítséget tud adni, ezt is támogatnunk kell, de valójában a hálózati rész a ti feladatotok. Nektek is kell keresni az alkalmat és a formát – egy jó sörözés vagy beszélgetés sokat lendít azon, hogy megérthessétek egymást. A szabadidőtök szervezésében ne hagyatkozzatok az Alapítványra.

Hogyan kerül egy művész a tudományos tehetségeket gondozó alapítványba? Erre azt tudom mondani, hogy a művészetnek is vannak tudományos és kutatással összefüggő vonatkozásai. Elég csak Bartók Bélát említeni, aki tudományos szinten kutatta a zenét. Megjegyzem, a biológia is komolyan érdekelte, lelkesen tanulmányozta a rovarokat.

Az európai identitás lényegében maga az európai kultúra, amelyet sok-sok innováció jellemez. Csak egy példa erre a látáskultúra terén hozott nagyszerű újítás, amit a reneszánsz korban a tudósok hoztak össze. A perspektívaábrázolás úgy fejlődött ki, hogy a tudósok és a művészek összejártak, együtt mulatoztak, és megvitatták a dolgokat, azután összedolgoztak.

Később a kávéházak adtak teret az ilyesminek, a kávéházakat nevezhetjük „felnőtt napközinek” is, ahol közösségek alakultak ki, a közösség összetartása pedig kultúrát teremtett. Erről már nekem is vannak ifjúkori emlékeim, amikor a kocsmákban és presszókban „dühöngött a szellemi élet”.

A kultúrát, az új dolgokat nem csinálja meg helyettünk más. A dolgok megszületéséhez elementáris igény kell, ami bennünk van.

Elmesélek egy érdekes mozzanatot ezzel kapcsolatban. Egy pár éve lehívott a portás a munkahelyemen, hogy az ORFK-tól keresnek. Önkéntelenül megijedtem, hogy valami rossz fát tettem a tűzre. Lementem, és két magas rangú rendőrtiszttel találkoztam. Akkoriban volt Alphonse Bertillon francia rendőrtiszt születésének kerek évfordulója. Ő volt az, aki kidolgozta a személyleírás ma is használt rendszerét. Az 1970-es években adták ki utoljára az ő átfogó munkáját, és a rendőrség arra kért fel, hogy alkossunk új rajzokat. A feladatunk az volt, hogy a szóbeli leírást vizualizálni kell, az eredményt képileg meg kell jeleníteni.

Nagyon érdekes munka volt, részben azért, mert a rendőrség munkáját belülről megismerve megdőlt bennem jó néhány paranoiás sztereotípia, és így pozitív tapasztalatként éltem meg az egészet. Az is nagyszerű volt, hogy együtt dolgozott a csapatban igazságügyi orvosszakértőtől a viselettörténészen át a lingvisztikusig sok tudományterület képviselője, és mellettük mi, művészek. Az volt a kérdés, hogy bizonyos karakterek hogyan írhatók le és az hogyan jeleníthető meg képileg. Rájöttünk, hogy a minél pontosabb leírások megszületéséhez minél egységesebb kérdések kellenek, mert azokra jó válaszok fognak születni, amit le lehet rajzolni. Hozzáteszem, a rajz azért jobb az eredmény megjelenítésére, mint a fotográfia, mert a fotó nem értelmezi az ismereteket, a rajzon viszont ki lehet emelni részleteket. És a feladathoz az is hozzátartozott, hogy az egészet össze kellett hangolni a számítógépes képalkotással.

Akkor én nem is gondoltam, hogy ez egy innováció, amiben részt veszek. Egyszerűen jól éreztük magunkat a feladat közben. Olyat is megtettünk, hogy rabosíttattuk magunkat, hogy meglássuk, mi van a másik oldalon. Vagyis az innovációban benne kell lenni nyakig!

Amiről viszont ma nem esett szó, de anélkül nem megy: ez a szorgalom. Ha van érdeklődés, van kíváncsiság, és van bennetek tehetség, akkor megszületik a szorgalom is, ami a dolog végigviteléhez kell.

Ha jól sejtem, Ti két évvel ezelőtt azt sem tudtátok egymásról, hogy léteztek. Viszont most láthatjátok, hogy ahhoz, hogy egy váratlan helyzet jól süljön el, abból szülessen valami, az embernek tanultnak és nyitottnak kell lennie. Amiről a fiatalember nemrég beszélt, az öngerjesztő dolog vagy magyarul a barátság, ami hajtja az embert, valóban nagyon fontos része a jó dolgok születésének.

Én csak remélni tudom, hogy ezt megéreztétek itt, és továbbviszitek magatokkal.

Ehhez kívánok Nektek jó egészséget és sok sikert! Örülök, hogy itt lehettem.

Záró gondolatként pedig hadd mondjam el, hogy a legkeményebb munkát Petri László végezte. Ahhoz, hogy mindez megtörténhessen, kellett programigazgató úr áldozatos és fáradhatatlan munkája, amit ezúton megköszönök a Kuratórium nevében!”