XTalks to Zed – Fókuszban az együttműködés

2019. november 29-én, pénteken rendezte meg a Tempus Közalapítvány az „XTalks to Zed – Fókuszban az együttműködés” című interaktív szakmai műhely programját, melyen az X és Z generáció képviselői vettek részt. A regisztrációt követően Verses István köszöntőjét hallgathatták meg a szakképzésben tevékeny tanárok és diákjaik.

A nap szakmai munkáját a „Generation Gap”, vagyis a generációk közötti különbségek megvitatása nyitotta. Kisebb projektcsapatokban, tanárok és diákok közösen dolgozva vették sorra a két nemzedék közötti különbségeket. Ezt követően Steigervald Krisztián generációkutató előadása világított rá egyes tévhitekre a két generáció kapcsán, majd a műhely problémafa állításával folytatódott. Minden csapat bemutatott egy-egy olyan őt, őket érintő nehézséget, valamint annak forrásait és lehetséges megoldásait, mely az oktatás terén jelen lehet a generációs különbségekből adódóan. Ezt követően Rozmán Éva, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium igazgatója foglalta össze az elhangzottakat.

 

 

A nap ezután a nem-formális tanulási környezet tanítási és tanulási módszereinek számba vételével folytatódott. Megismertük az Office 365 csomag „Teams” nevű programját, mely könnyen a tantermek kollaborációs eszközévé válhat, elősegítve a diákok aktivizálását, és figyelmük fenntartását. Ahogy azt a korábbi előadásból is megtudtuk, a Z generáció esetében már kiemelten fontos, hogy ne csak a szabadidejükben, hanem a tantermi oktatás során is érdekes ingerek érjék őket, valamint hogy legyen lehetőség véleményük kifejezésére, és azonnali visszajelzések adására-szerzésére, mint ahogyan van a közösségi médián. Meghallgattuk Dr. Farkas Éva, a Szegedi Tudományegyetem oktatójának előadását az Erasmus Pro-ban rejlő lehetőségekről a kompetenciafejlesztés területén, majd Dr. Farkas Éva beszélt az egyéni tanulási utak támogatásáról.

A műhely késő délutáni blokkja Nádori Gergely előadásával nyílt, aki a Digitális tér, mint a nem-formális tanulás lehetőségéről beszélt. A nap végén a megismert digitális eszközök segítségével szemléletes módon foglalták össze a diákok, és a tanárok is, hogy milyen új tapasztalatokat szereztek a műhely és az együttműködés során. Zárszóként Lovászi Attila gondolatait hallgathattuk meg, majd tanárok és diákok együtt indultak útnak hazafelé.

Határtalan Kárpátalja 2019. október 14-19.

Októberi kirándulásunkon a Veresegyházi Katolikus Gimnázium, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tanulói vettek részt.

 

Október 14., Hétfő

Az négy iskola képviselőivel 5:30-kor találkoztunk a Hősök terén, majd miután elbúcsúztunk a szülőktől és átvettük a finom úti csomagot, elindultunk Beregsurány felé, az magyar-ukrán határátkelőhöz. A határátlépés most is gyorsan és zökkenőmentesen zajlott, így hamar találkozhattunk idegenvezetőnkkel, Mátyus Dáviddal. A nap folyamán Beregszász városának történelmét ismerhettük meg előadásában megtekintettük a római katolikus templom épületét, a régi Kaszinót, mely vitatható körülmények között égett le, és sok érdekességet hallhattunk a város történelméhez kapcsolódóan.

 

 

Késő délután bevettük a munkácsi várat is, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a városra. Megismerhettük a vár stratégiai jelentőségét, valamint történelmi jelentőségét is. Megtekintettük a kiállításokat, megismertük a várban elhelyezett szobrokat, valamint megnéztük a magas turult is. Estére megéheztek és elfáradtak diákjaink, így a Jánosiban található kényelmes és elegáns szállásunkat, illetve az ott feltálalt ízletes helyi fogásokat örömmel fogadták. Vacsora után kötetlenebb formában ismerkedhettek meg egymással a négy iskola diákjai, akik részt vettek a kiránduláson.

 

 

Október 15., Kedd

Első teljes napunkon a finom és bőséges reggelit követően a beregszentmiklósi várkastélyba látogattunk el, ahol Bartos József várúr előadásában ismerhettük meg a kastély történetét, rejtett folyosóit. Bepillantást nyerhettünk a régi korok emlékébe, és megtudhattuk, hogy Thököly Imre és Zrínyi Ilona szerelme is a kastély falai között született, valamint nászéjszakájukat is itt töltötték.

      

 

Látogatásunk következő célpontja a szolyvai emlékpark volt, ahol az 1944 őszén lágerbe gyűjtött 18 és 50 év közötti magyarok férfiakról emlékeztünk meg. Ezután tovább indultunk a hegyekbe, a Vereckei-hágó és a Millecentenáriumi emlékmű megtekintésének céljából. A hegyre felfelé menet rendkívül rossz volt az út, így a biztonság betartása érdekében nagyon lassan haladtunk, de cserébe így lehetőségünk volt gyönyörködni a hegyvidéki tájban és az apró falvakban. Nagyon szép, napos időben sikerült eljutnunk a Millecentenáriumi emlékműhöz, ahol énekszóval kísért megemlékezést tartottunk honfoglaló őseinkről, Magyarország múltjáról.

 

 

Ezt követően a Latorcán több alkalommal is átkelve, valamint medrét is közelebbről felfedezve jutottunk el Felsőgereben nevű településre, ahol az Árpád-vonal egyik legnagyobb bunkerét kerestük fel. 50 méter mélységig ereszkedtünk le, és közel 800 métert sétáltunk a betonbunkerben, melyet a II. világháború erődrendszerének volt a része. A feltárások alapján az itt található bunkernek 6 bejárata, 5 lőállása, tábori kórháza és raktára is volt. A csoport kalandvágyóan zseblámpák fénye mellett választotta az út felfedezését, bejárását.

 

 

Október 16., Szerda

Szerdai napunkat a Csetfalván az általános iskolában kezdtük, ahol a tanulók szüreti bálra készülő műsoruk egy részletét mutatták be nekünk, valamint megismerkedhettünk az iskola múltjával és jelenével is. A kirándulás résztvevői egy rövidebb szabad foglalkozás keretében ismerték az általános iskola tanulóit.

 

Az iskolából az utunk a templomba vezetett. Először a Makovec stílusú görög-római katolikus templomot mutatta be nekünk a gyülekezet egyik tagja, majd megtekintettük a híres református templomot is, melynek mennyezetét gyönyörű fakazetták fedik, valamint Kárpátalja egyik legmagasabb harangtornyával rendelkezik.

 

  

 

Ezt követően utunk a huszti vár romjaihoz vezetett. Az út meredek és az előző éjszakai zápor után kissé csúszós volt, de mindenért kárpótolt megpróbáltatásainkért a látvány, mely a várból elénk terült. A dombtetőről elénk tárult Huszt városa a környező hegyekkel és dombokkal együtt. Miután kigyönyörködtünk magunkat a látványban, tovább indultunk a román-ukrán határ közelében lévő Técsőre.

 

Técsőn amellett, hogy sétáltunk a városban és megnéztük a Kossuth szobrot, bementünk a református templomba is. A templom fakazettái különböző hagyományokról tanúskodnak, valamint itt borítják a legnagyobb számban az épület plafonját egész Kárpátalja területén. Miután visszaértünk a szállásra és megvacsoráztunk, esti programként az Alapítványt és programjait ismertettük a diákoknak és tanároknak.

 

 

Október 17., Csütörtök

Negyedik napunkat a Nagyberegi Középiskolában kezdtük, ahol Furman Éva tanárnő mutatta be nekünk először az iskolát, majd az iskolában is tanított szövés hagyományát és jelentőségét a környéken. Az iskola a mai napig tanítja a 11-12. osztályos diákoknak szövést, akiknek gyönyörű munkáik ki is vannak állítva. Miután nekünk is lehetőségünk volt kipróbálni a szövést, az alsóbb évesek szüreti mulatságra készülő előadását tekinthettük meg. Egy kedves történet, népdalok és néptánc adta a műsor alapját, melyet kitörő lelkesedéssel fogadtak a budapesti és veresegyházi diákok.

 

A műsorszám megtekintése után a Nagyberegi Református Líceumba mentünk. Itt egy nagyon izgalmas akrobatikus kerékpár bemutatóban volt részünk.  Azt is megtudtuk, hogy az itt tanuló magyar fiatalok képviselik Ukrajnát a nemzetközi versenyeken, Európa Bajnokságon, már több szép helyezést elérve.

 

Ezt követően utunk a nagymuzsalyi romtemplomhoz, majd onnan a beregszászi Bethlen-kúriába, ahol ma helytörténeti múzeum található Sepa János gondozásában. A múzeumlátogatás alkalmával megismerhettük részletesebben is a beregszászi járás történelmét, eseményeit, valamint híres szülöttjeit is, köztük Fedák Sári színművésznőt.

Október 18., Péntek

Az utolsó programmal teli napunk nagy részét a megyeszékhelyen, Ungváron töltöttük. Először az ungvári várba és a skanzenbe mentünk be, hogy többet megtudjunk a város és lakóinak történelméről, majd a gazdagon díszített görög-katolikus székesegyházat tekintettük meg. Ezután városnézéssel folytattuk, majd kisebb szabadidőt adtunk a diákoknak, amely során ők maguk is felfedezhették a belvárost, ami az Ung folyó partján terül el, a két partot bájos híddal összekötve.

   

Ungvárról az irányt Szerednye felé vettük, ahol megnéztük az egykor Dobó vár romjait, ahol Eger legfényesebb csillaga is élt valaha. ami a Kárpát-medence legrégebbi kővárának mondanak. Szerednyéről hazafelé tartva még betértünk Munkács belvárosába is, majd este a diákokkal közösen búcsúztattuk az utat.

 

Október 19., Szombat

A szombati napon reggeli és egy rövid megálló után egyből indultunk haza. Bár a határátlépés 3 órát vett igénybe, hiszen forgalmas napon indultunk útnak, így is jó tempóban haladtunk az autópályán és délutánra vissza is érkeztünk a Népligethez. Rengeteg érdekes  és szomorú sorsot, történetet hallhattunk idegenvezetőnktől, melyek segítettek minket abban, hogy megismerjük a történelmi Magyarország, valamint a kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetét.

 

Támogatóink:

Erasmus+ projektindító találkozó

2019.10.23-án érkeztek holland, román, szlovén valamint spanyol partnereink Budapestre, hogy részt vegyenek az Európai Unió Erasmus+ programjának keretében megvalósuló „Exchange of Good Practices on Talent Management in VET”, vagyis magyarul „Jó gyakorlatok cseréje tehetséggondozásról a szakképzésben” című projektindító találkozón. A hosszú utazást követően partnereink elfoglalták szállásaikat, ahol kipihenhették fáradalmaikat, majd másnap megkezdődött a közös munka.

 

2019.10.24-én vette kezdetét a találkozó szakmai programja az Alapítvány székhelyén. A projektindító első napján a résztvevők megismerhették az Alapítvány mentorprogramját, valamint közösségépítő beszélgetés keretében mutatkoztak be partnereink. Ezt követően pedig látogatást tettünk az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-be, valamint a paksi Energetikai Szakgimnázium és Kollégiumba (ESZI).

Az Atomerőműben Tóth Zoltán Róbert csoportvezető úr angol nyelvű vezetésével megtekintettük a Tájékoztató és Látogatóközpontot, valamint az atomerőmű üzemi területét. Megismertük a blokkvezénylő működését, és mindazt a komoly szakmai hátteret, mely felelős az atomerőmű működéséért és irányításáért. A látogatófolyósóról bepillantást nyertünk a reaktorcsarnokba, valamint a saját élmény fokozásának érdekében sétát tehettünk a turbinacsarnok egyik turbinagenerátora körül. A látogatás kiváló alkalmat biztosított arra, hogy megismerjük azokat a munkaerőpiaci igényeket, melyekre többek között szakmai programunk következő állomása, az ESZI alapozza képzéseit.

Az Energetikai Szakgimnáziumban Csanádi Zoltán igazgató úr és az iskola szaktanárai fogadtak minket. Részletes tájékoztatást kaptunk az iskola képzési rendszeréről, a tanórai és tanórán kívüli oktatás sikeres eredményeiről, valamint a képzési kínálatról, mely széles körben ad fejlődési lehetőséget az ott tanuló diákoknak, így biztosítva kiváló szakemberek születését. Az iskolában megtekintettük a különböző laborokat és szaktantermeket, valamint a gépészeti műhelyben és a környezetvédelmi laborban lehetőségünk volt az iskola tanulóival is elbeszélgetni a képzésről.

2019.10.25-én Alapítványunk székhelyén folytak a megbeszélések és tárgyalások a két éves projekt feladatairól és szakmai programjáról. A nap folyamán a partnerszervezetek által delegált tanárok és tehetségsegítő szakemberek ezen felül megismerhették a magyarországi szakképzési rendszert az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkatársának előadásában.

A reggeli órák a projekt pénzügyi tudnivalóinak, és az elszámolás folyamatának megbeszélésével telt. Megegyeztünk a beszámolók elkészítésének időpontjairól, valamint a szükséges bizonylatok listájáról. Ezen felül megvitattuk a partnerszerződés tartalmát és rögzítettük a szakmai feladatokat.

A délelőtt további részében Tomorné Vujkov Krisztina kormány-főtanácsos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkárságának nemzetközi referens asszonya tartott előadást a jelenlegi magyarországi szakképzési rendszerről, valamint a 2020-as tervezetről.

A délután folyamán, az országokon átívelő projektmenedzsment kérdéseit tisztáztuk, valamint rögzítettük az egyes feladatok elkészítésének és eredmények közzétételének határidejét is. Megvitattuk a nemzetközi képzések és intézetlátogatások programját, időpontjait, valamint további stratégiai kérdéseket.

A projektindító találkozó sikeresen zárult, megerősítette az együttműködést a különböző nemzetek és intézmények képviselői között. A résztvevők visszajelzése alapján a program mind szakmailag, mind szervezését illetően példaértékű volt, ahol lehetőség nyílt a korábban megfogalmazott kérdések tisztázására és a közös út kijelölésére.

 

Támogatónk:

 

Brassói utazásunk beszámolója 2019.10.10-12

Október 10-én programigazgató úrral elindultunk Brassó felé, hogy másnap, pénteken ellátogassunk az Áprily Lajos Főgimnáziumba. Útunk célja az volt, hogy ismertessük az Alapítvány munkásságát, ezen belül is érdekes és izgalmas programjainkat, amivel bátorítani tudjuk a fiatalokat, hogy jelentkezzenek hozzánk és csatlakozzanak mentorprogramunkhoz. Az előadásban csatlakozott hozzánk Ormos Pál Professzor Úr, aki az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet munkatársa, valamint a Magyar Innovációs Szövetség bírálóbizottságának a tagja. Professzor Úr bemutatta az Innovációs Szövetséget, valamint az ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt. A versenyen egyénileg vagy két fős csoportban lehet indulni olyan innovációs vagy kutató-fejlesztő munkával, ami többek között lehet műszaki, informatikai vagy akár környezetvédelmi találmány is. A legjobb három helyezett nemcsak pénzjutalomban részesül, hanem tovább jut az európai döntőbe is. A pályázati felhívásra évente 70-120 diák jelentkezik, mind rendkívül kreatív találmánnyal.  Professzor Úr előadása után Petri László, programigazgatóval ismertettük az Alapítványt és közelgő eseményeinket, programjainkat, majd a főgimnázium két tanulója, és egyben az Alapítvány támogatottja, Nyegró Dávid és Kovács Lóránd mesélték el élményeiket és tapasztalataikat a mentorprogrammal kapcsolatban, ami reményeink szerint tovább ösztönözte a közönség 100 diákját, hogy használják ki ezeket a lehetőségeket. Sűrű programunkba belefért még egy kis városnézés Brassó városában, ami a szép időben igen hangulatos arcát mutatta, így nagyon élveztük az ott töltött időt.

Programigazgató Úr előadása

Támogatottunk, Kovács Lóránd

Támogatottunk, Nyegró Dávid

Brassó főtere

Határtalan Délvidék 2019. október 1-6. Beszámoló

A csodálatos délvidéki kiránduláson négy iskola diákjai vettek részt. Ezek között volt két budapesti iskola, az Óbudai Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint két vidéki iskola, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Középiskola Gyöngyösről, és a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Csurgóról.

Október 1. Kedd

A mai napon megkezdtük izgalmas utunkat Délvidékre. A Hősök teréről indultunk hajnalban, majd miután felszedtük a Csurgói iskola diákjait, folytattuk utunkat át a határon. Gyorsan átengedtek minket a magyar és szerb határőrök, így haladhattunk tovább Szabadkára. Mivel túl korán értünk, még volt időnk ellátogatni a Pilacsi tóhoz, ami mellett egy hatalmas szép park terül el, ahol tudtuk egy kicsit élvezni a szép időt. Azonban hamar indultunk is tovább, mert a Magyar Nemzeti Tanács székházában már vártak minket finomabbnál finomabb ételekkel, amit lehetett eszegetni miközben érdekes előadásokat hallgattunk a Tanács tagjaitól. Az előadások részletesen bemutatták Vajdaság történetét, etnikai összetételét és annak változását, valamint a magyarság történetét és jelenlegi helyzetét. A délutáni órákat Szabadka felfedezésével töltöttük. Megnéztük a zsinagógát, ami 2014-es felújításának köszönhetően csodálatosan nézett ki. Ezenkívül meglátogattunk egy Kosztolányi Dezső szobrot, majd kívülről és belülről megtekintettük a szintén gyönyörű városházát. Végül egy hosszabb szabadidővel zártuk szabadkai városnézésünket, ami után már indultunk is a szállásra, Zentára. A panzió egy nagyon barátságos hely volt, ahol a fogadók nagy szeretettel és kedvességgel fogadtak minket. Nagyon jó első napunk volt, amit különösen széppé tett a meleg napsütéses idő.

 

Október 2. Szerda

Második napunkat Zentán töltöttük, ahol először ellátogattunk a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba. Itt az igazgatónő bemutatta az iskolát, aztán a diákok egy része a képzőművészeti tagozatos tanulók óráját tekintették meg, a másik része pedig egy rövid darabot nézhetett meg, amit a helyi diákok adtak elő. Végül az egész csoportnak előadtak egy rövid, de annál élvezetesebb darabot az ottani fiatalok. Innen, az iskolából kezdtük meg a városi sétánkat, mely során megnéztük a városházát, felmentünk a torony tetejébe, ahol azon kívül, hogy meghallgattuk a híres Zentai csata lefolyását és jelentőségét, élvezhettük a szép kilátást is a csodálatos napsütésben. Idegenvezetésünk utolsó része a Tisza parton volt, ahol megemlékeztünk az 1944-es áldozatokról, valamint a Zentai csatáról. Egy hosszabb szabadidő után részt vettünk még egy előadáson, ami Vajdaság történetéről és jelenéről szólt érdekes videókkal színesítve. A hosszú és mozgós nap után nagyon jól esett a finom vacsora is a hangulatos szálláson.

 

Október 3. Csütörtök

Harmadik napunkon tovább indultunk Horvátország felé, ahol találkoztunk az Horvátországi Magyar Oktatási és Kulturális Központ egyik tanárjával Eszéken, aki mesélt az iskoláról és a magyarok oktatásáról Horvátországban. Megdöbbentő volt hallani, hogy mindössze 59 tanulója van az általános iskolának, és a középiskolának összesen, így a legtöbb osztályban 1-5 fő van. Az érdekes előadás után idegenvezetőnkkel megismerkedtünk Eszék jelentősebb nevezetességeivel. Megtekintettük a katedrálist, sétáltunk egyet a belvárosban, aztán átmentünk megnézni az óvárost a várral együtt, majd tettünk egy kellemes sétát a Dráva partján, ezzel befejeztük Eszéki programunkat. Harmadik éjszakai szállásunk Eszéktől nem messze volt egy szintén barátságos panzióban. Az időnk már sokkal hidegebb és borúsan volt, de így is szép napot eltöltöttünk Eszéken.

Október 4. Péntek

Negyedik napunkon Horvátországból elindultunk a messzi Lendvára, Szlovéniába. Mivel nagy távolságot kellett megtennünk, hajnalban indultunk. Az egész délelőtti utazás után végül megérkeztünk a Lendvai Kétnyelvű Középiskolába, ami az egyetlen magyar-szlovén kétnyelvű középiskola az országban. Itt nem csak az iskola egyik tanára fogadott, hanem a helyi tv stábja is, hogy egy riportot készítsenek az Alapítványról, valamint a kirándulásról. Miközben a felvételek készültek, körbe lettünk vezetve a rendkívül modern és jól felszerelt iskolában, ahol 21 szakból lehet válogatni a diákoknak. Az iskola bemutatása után a szabadidőben fel tudtuk fedezni a kicsi, azonban nagyon hangulatos kis várost. Utolsó programunk a Bánffy központban volt, az itteni magyarság kulturális központjában, ami sok programot és előadást kínál a környéken élő magyarok részére. Mi is egy érdekes előadáson vettünk részt, aminek köszönhetően tovább bővült ismeretünk a helyi magyarság történetével, valamint helyzetével kapcsolatban. Ezután a csapat által már várva várt esemény következett, ugyanis szlovéniai szállásunk egy négy csillagos wellness hotel volt gyönyörű szobákkal és hatalmas medencével, amit este a svédasztalos vacsora után élvezhettünk.

Október 5. Szombat

A mai napot ugyancsak Lendván kezdtük, ahol sétánk során megnéztük az ottani nevezetességeket. Ezek közé tartozik a rádió épülete, az Osztrák-Magyar Monarchia legelső esernyőgyára, a csodálatos színház, amit a világhíres Makovecz Imre tervezett, valamint a Lendvai zsinagóga és a vár. A séta közben történeteket hallottunk idegenvezetőnktől a város és az itteni magyarság történetéből, a város szülöttjéről, Zala Györgyről, vagy az itteni zsidóságról. Lendvai városnézésünk után tovább indultunk Muraszombatra, ahol a finom és bőséges ebéd után elmentünk az Expano pavilonba. Ez a hely interaktív módon mutatja be Muravidék történetét és nevezetességeit. Az itt eltöltött 2 óra alatt megnéztünk egy rövid filmet a régióról, amiben időutazást tettünk, hogy megtudjuk, hogy mi volt ezen a helyen több ezer vagy akar több millió évvel ezelőtt. Továbbá érdekesebbnél érdekesebb tevékenységeket lehetett kipróbálni, amit mind nagyon élveztünk. A kiállítás mellett található egy tó egy nagy parkkal, ahol még eltöltöttünk egy kis időt, és vagy fényképeket készítettünk a tóval és a gyönyörű fényekkel, vagy pedig kipróbáltuk a kalandparkot. Az esti program hasonló volt az előzőhöz, egy jó vacsora után kiélveztük az utolsó estét a wellness részlegen, majd páran összejöttünk, hogy egy jót biliárdozzunk.

Október 6. Vasárnap

Vasárnapi és egyben utolsó napunkon még várt ránk egy délelőtti programsorozat. Miután összepakoltunk és elbúcsúztunk a fantasztikus szállástól, elindultunk Dobronakba, ahol az orchidea farmon kezdtünk. Ebben a trópusi kertben az orchideákon kívül még számtalan trópusi növénnyel ismerkedtünk meg, majd lehetőségünk volt gyönyörű orchideákat vásárolni. Ezután átmentünk a György-házba, ami egy szép tájház. Itt megismerkedtünk a helység és környéke kézműves kultúrájával, valamint érdekes kézzel készített tárgyakban gyönyörködhettünk, sőt a mézeskalács díszítést ki is próbálhattuk. Utazásunk utolsó állomása a Bakonaki tó volt, ami energetikai pontokról híres, valamint a Vid kútról, aminek a vize javítja a látást a történet szerint. Egy kisebb séta után visszaültünk a buszra, hogy elmenjünk ebédelni. A finom és kiadós ebéd után indultunk haza. Szomorúan vettünk búcsút egymástól, hiszen nem csak hogy az út nagyon jól sikerült, de hihetetlen jó társaság épült ebben a hat napban, így mindenki sok szép élményben gazdagodva indult haza.

 

 

Támogatóink:

ntp

Határtalan Kárpátalja 2019. szeptember 16-21.

A hatnapos kiránduláson négy iskola vette részt: a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, a Karinthy Frigyes Gimnázium, a Veresegyházi Katolikus Gimnázium, valamint az Európa 2000 Középiskola diákjai részesültek ebben az érdekes és izgalmas kulturális élményben.

Szeptember 16. Hétfő

Hajnalban találkoztunk a Hősök terén, és miután átvettük a finom úti csomagot és ellenőriztünk minden útlevelet, elindultunk az ukrán-magyar határ felé. A beregsurányi határátkelőn viszonylag gyorsan, mindössze másfél óra alatt átkeltünk, így gyorsan elértük Beregszászt, ahol felvettük idegenvezetőnket. Délutáni programunk a munkácsi vár bevétele volt. Megnéztük belülről a várat, a különböző termeket, szobrokat, valamint megnéztük a magas turult, ahonnan a kilátás is szép volt a városra és a környékre. Ezután elmentünk Makkosjánosiba, ahol elfoglaltuk az elegáns szállásunkat. Vacsora után tartottunk egy ismerkedős estet, ahol érdekes információkat tudtunk meg a négy iskoláról, akik részt vettek a kiránduláson.

 

Szeptember 17. Kedd

Az első igazi napunkon jó sok érdekes program várt ránk. Első állomásunk a beregszentmiklósi várkastély volt, amiről megtudtuk, hogy Thököly Imre és Zrínyi Ilona itt találkoztak és itt töltötték nászéjszakájukat is. Következő helyszín a szolyvai emlékpark volt, ahol az 1944 őszén elhurcolt és gyűjtőlágerbe küldött magyarokról emlékeztünk meg. Ezután tovább indultunk a hegyekbe, ahol bementünk az Árpád-vonal egyik legnagyobb bunkerébe. Utolsó és számomra talán legérdekesebb program a Vereckei-hágó meglátogatása volt. Ide az út rendkívül rossz volt, így nagyon lassan haladtunk, azonban így lehetőségünk volt gyönyörködni a hegyes-dombos vidékben és a hangulatos hegyi falvakban. Az idő egész nap felhős volt, amit fenn a hágónál még jobban éreztünk, ugyanis míg az első pár percben még körbe tudtunk nézni, hamarosan az egész környék hatalmas fehér felhőbe burkolózott. Ennek ellenére tartottunk egy rövid megemlékezést a hazatérő magyarokról, meghallgattunk egy verset és csináltunk rengeteg fotót, mielőtt visszaindultunk volna a szállásra.

 

 

Szeptember 18. Szerda

Szerdai napunkon utunk a másik irányba vezetett, a huszti vár romjaihoz mentünk fel először. Az út meredek volt, és ahogy közeledtünk a csúcshoz a szél is egyre erősebben fújt. Azonban a gyönyörű kilátás a várromról kárpótolt minket a fárasztó útért. A dombtetőről elénk tárult az egész város a környező hegyekkel és dombokkal együtt. Miután kigyönyörködtünk magunkat a látványban, tovább indultunk a román-ukrán határ közelében lévő Técsőre, ahol amellett, hogy sétáltunk egy kicsit a városban és megnéztük a jelentősebb szobrokat, bementünk a református templomba is. Ez a helyszín azért is volt nagyon érdekes, mert ez a templom rendelkezik a legnagyobb mennyiségű festett kazettákkal a Kárpát-medencében. Hazafelé úton még volt arra időnk, hogy megálljunk Nagyszőlősön és megtekintsük a Perényi kúriát, ahol a híres Perényi Zsigmond báró életével és politikai pályafutásával ismerkedhettünk meg. Miután visszaértünk a szállásra és megvacsoráztunk, esti programként bemutattam az Alapítványt és programjait a diákoknak és tanároknak.

Szeptember 19. Csütörtök

Negyedik napunkat Csetfalván kezdtük, ahol megtekintettünk egy másik református templomot, aminek plafonját szintén szép mintás kazetták borították. Ezután megálltunk a magyar-ukrán határában elhelyezkedő Tiszaújlakon, ahol megnéztünk egy turul szobrot és emlékművet. Itt nem töltöttünk sok időt, hamar mentünk tovább Nagyberegbe, ami idegenvezetőnk szülőfaluja, így egy nagyon jó és izgalmas programmal készült nekünk. Először ellátogattunk a Nagyberegi Középiskolában, ahol Furman Éva tanárnő bemutatta nekünk a szövés hagyományát a környéken, valamint annak jelentőségét, hiszen ebben az iskolában a mai napig oktatnak szövést a nagyobb lányoknak. Miután lehetőségünk volt kipróbálni a szövést, átmentünk a Nagyberegi Református Líceumba. Itt egy nagyon izgalmas bemutatóban volt részünk, ugyanis a Nagyberegi Középiskola sok diákja tanul itt akrobatikus mutatványokat kerékpáron, és mi ebből láthattunk egy kis ízelítőt. Azt is megtudtuk, hogy ezek a magyar fiatalok képviselik Ukrajnát a nemzetközi versenyeken, és már több szép helyezést elértek, többek között Európa-bajnokságokon. Napunk utolsó állomása Beregszász volt, ahol múzeumlátogatással kezdtük a város és környékének megismerését. A múzeumlátogatás, valamint az azutáni városnéző séta folyamán megismerhettük Beregszász történelmét, fontosabb eseményeit, valamint híresebb szülöttjeit, többek között Fedák Sári színművésznőt, akiről több anekdotát is hallottunk idegenvezetőnktől.

Szeptember 20. Péntek

Az utolsó programmal teli napunkat Szerednyén kezdtük, ahol megnéztük az egykor Dobó vár romjait, ami a Kárpát-medence legrégebbi kővárának mondanak. A nap nagy részét ezután a megyeszékhelyen, Ungváron töltöttük. Először a várba mentünk be, hogy többet megtudjunk a város történelméről, majd a csodálatos görög-katolikus székesegyházat ismertük meg jobban. Ezután egy hosszabb városnézés volt a program kisebb szabadidővel, ami alatt felfedezhettük a szépen felújított és modern belvárost, ami az Ung folyó partján terül el. Több szobor előtt is megálltunk, többek között Petőfi Sándor szobra előtt is, amiből több is megtalálható Kárpátalján. Mivel még volt egy kis időnk, úgy döntöttünk, hogy megnézzük azt a helyet, ahol a Feszty körkép vázlatai készültek. Erről a dombról egyrészt nagyon szép kilátás nyílt a környező tájakra, másrészt tisztán lehetett látni azokat a vonulatokat, amelyeket később Feszty Árpád lefestett.

A szombati napon reggeli után egyből indultunk haza, és bár a határátkelés majdnem 3 órát vett igénybe, délutánra vissza is érkeztünk a Hősük terére. Sok szép, izgalmas, érdekes, néhol szomorú és megdöbbentő történetet hallottunk idegenvezetőnktől, és ezek segítettek abban, hogy jobban megismerjük a történelmi Magyarország történetét, kultúráját, valamint a kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Támogatóink:

Határtalan Erdély beszámoló

Határtalan Erdély – A természet szeretete

2019. szeptember 9 és 13 között a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a Facultas Humán Gimnázium, a Karinthy Frigyes Gimnázium, valamint a Sylvester János Református Gimnázium és Szakgimnázium diákjai és kísérőtanárai Határtalan Erdély – A természet szeretete nevet viselő utazáson vettek részt. A következőkben a résztvevők beszámolóját olvashatják:

2019.09.09., Hétfő

Hajnalban, 6 órakor indultunk a műjégpálya parkolójából. 10 óra körül értünk a határra, itt álltunk kb. egy órát, mert egyikünk nem hozott útlevelet. Végül, hogy mi mehessünk tovább Barnabás tanár úr a határon maradt osztálytársunkkal, amíg az útlevele megérkezett, mert neki nincs magyar állampolgársága. Egy másik tanuló apukája hozta utánunk őket, míg mi haladtunk tovább. Amikor már úgy tűnt, hogy végül is további bonyodalmak nélkül eljutunk célunkig, Nagyszeben előtt a busz műszaki okok miatt kénytelen volt megállni, nem tudtunk tovább haladni.

Köszönhetően azonban a buszvezető, a túravezető és a kísérőtanárok együttműködő, és hatásos problémamegoldásának, a szervizből viszonylag hamar értünk jöttek, és így cserebusszal tudtuk folytatni utunkat, egészen a Balea-tóig. A szerpentines úton felfelé még éppen gyönyörködhettünk a naplementében, ami némiképp kárpótolt minket a nehézségekért, és azért a kitartásért és türelemért, amit minden utas tanúsított végig az út során.

2019.09.10., Kedd

7:30-kor keltünk, 8 órára mentünk enni, aztán megkaptuk az ételcsomagokat, ami tartalmazott egy román szeletet (sportszelethez hasonló ROM feliratú csoki), két szendvicset, egy gyümölcsöt és két vizet. 9-10 óra között elindultunk hegyet mászni. A kilátás egyre szebb volt, ahogy haladtunk. A pihenő után – amit a tónál ejtettünk meg – a csoport nagyobbik része megkezdte a csúcstámadást, mely jó egy órán át tartott. Samuval kikötöztük a magyar zászlót az ezeréves határra, amit Felvidékről hozott.

A Buteanu csúcsról lenyűgöző kilátás nyílt a környező, felhőkkel övezett hegycsúcsokra, és sziklamászásban is próbára tehették magunkat. Miután visszaereszkedtünk a tóhoz, tovább indultunk a hegygerincen, ahol olykor szakadékok szélén, máskor tisztásokon keresztül vezetett tovább az utunk. Sikeresen megkerültük, majd visszaereszkedtünk a Balea-tóhoz, ahol szállásunk igazán megnyugtató látványt nyújtott a fárasztó, ámbár elképesztően gyönyörű túra végén.

A túra során egymást segítve és támogatva a különböző iskolák diákjai elkezdtek ismerkedni egymással, és este sokat beszélgettek a közös élményekről.

2019.09.11., Szerda

Az első túranap fantasztikusan sikerült, ugyanakkor arra is alkalmat adott, hogy a résztvevők felmérjék fizikai teljesítőképességük határait. Többen úgy döntöttek, hogy az előző napinál hosszabb és nehezebb túrát nem tudják vállalni, ezért ki kellett találnunk egy alternatív megoldást. Reggeli után a csapat két részre oszlott: az egyik csapat Zolival ismét nekivágott a hegyek meghódításának, ezúttal a Negoiu csúcsot vették célba, ahol annak ellenére, hogy „3 lépésre voltak a haláltól” (így nevezik a csúcshoz vezető útszakasz egy részét), bátran szembenéztek a kihívással.

Mi, pedig a csoport másik fele 10-kor indultunk volna le Nagyszebenbe a megjavított busszal, de csak 11-kor tudott elindulni a busz, addig ellenőrizték. Megnéztük a Hazugok hídját, melyen, ha mondunk valamit és nem igaz, akkor a híd nyikorog. Azután az evangélikus templom következett, sajnos csak kívülről láthattuk, mert felújítás alatt áll már 10 éve. A tűztoronyba is felmentünk és körbe jártuk a belvárost. Szabadprogram keretében Dávid, Tamás és én megnéztünk kettő katolikus templomot. Az egyik a Szentháromság-plébániatemplom volt, mely barokk stílusban épült, ez a főtéren áll, a másik egy utcával lejjebb. Vettünk parázson sült kürtöskalácsot is.

A szállásra olyan 6 óra fele értünk vissza, fél 7-kor kezdődött a vacsora. Éppen a második fogásnál tartottam, mikor a Matyi hívott, hogy szóljak a tanároknak, mert vízre és ételre volt szüksége a csoport nagy részének, akik a hegy túloldalán voltak az alagút bejáratánál. Az egyik tanárral gyorsan megtöltöttük a vizes palackokat és magunkhoz vettünk egy zacskó szendvicset és fejlámpát. Amilyen gyorsan csak tudtunk, mentünk az alagúthoz és osztottuk a szembe jövőknek a vizet.

A szerdai túrázók véleménye szerint: “Az utolsó 4-5 km már nagyon nehéz volt, de mindent összevetve, a látványért megérte.”

2019.09.12., Csütörtök

Ezen a napon reggeli után az egész csapat elindult a gyönyörű Balea vízeséshez, ahol 60 méter mélységbe zuhog alá a víz. Ez egy könnyedebb, erdei túraösvény, ugyanakkor itt is szükség volt a korábbi sziklamászási tapasztalatokra. A vízesésnél töltött, kellemesen pihentető idő után a résztvevőknek lehetőségük nyílt ellátogatni a közeli vásárba is, ahol helyi kézműves termékeket, élelmiszereket kínáltak az árusok. Ezután a csoport visszatért a Balea-tóhoz, ahol még számos közös kép készült a tóparton.

7-kor kezdődött a vacsora aztán beszélgettünk és járkáltunk kint. Összepakoltuk a dolgainkat, hogy reggel ne menjen vele az idő. Nekem az összes nap közül ez volt a kedvencem, de nem csak a túra miatt, hanem délután rengeteg szabadidőnk maradt, így körbe tudtuk járni a szállásunk melletti tavat is.

2019.09.13., Péntek

Reggel 7-kor keltünk, és 7.30-kor volt reggeli, azután 9-kor indultunk haza. A buszút zökkenőmentesen ment, a szerpentinen lefelé az emlékezetünkbe véstük a tájat, a hegyeket, a patakokat, az út kanyarjait, a panorámát. Az utunk autópályán kezdődött, azután kis falvakon mentünk át, melyek kertjeibe nem mindig lehetett belátni, ugyanis errefelé főként szászok laktak, laknak, akik magas kaput építettek.

Az úton mindenki jól érezte magát, és kb. este 6-7 óra között értünk a műjégpálya parkolójába. Itt elbúcsúztunk az új barátainktól. Összegezve az elmondottakat nekem nagyon tetszett a kirándulás és nagyon sajnáltam, amikor véget ért.

 

Pozsonyi V4 utazásunk beszámolója

2019. 07. 26-án munkatársunk Pozsonyban tett látogatást a Nemzetközi Visegrád Alap (IVF) székhelyén. Az utazás célja az elmúlt év során zajlott V4 programunk szakmai értékelése, valamint az eljövendő együttműködés megalapozása volt.

A Nemzetközi Visegrád Alap székhelye Pozsonyban

 

Az IVF munkatársával folytatott tárgyalás során elemeztük budapesti, révkomáromi és prágai szakmai eseményeinket, valamint a megvalósult, V4 országokra is kiható eredményeket a tehetségfejlesztés és a hálózatépítés kapcsán. A megbeszélés fontos pontja volt a V4 projekt folytatásának lehetősége, kitérve további szakmai együttműködések megkötésére, partnerszervezetek megkeresésére, valamint a szakmai programok palettájának bővítésére.

Csoportkép az Alapítvány társszervezésében zajlott prágai V4 konferenciáról

 

A nap során munkatársunk Pozsony történelmi nevezetességeit is meglátogatta, melyről fényképes beszámolónkat alább tekinthetik meg.

A Pozsonyban álló, Lechner Ödön által tervezett Kék Templom

 

A Szlovák Nemzeti Opera történelmi épülete és az előtte álló Ganymedes-díszkút

 

A pozsonyi Szentháromság-szobor

 

Szent Márton-dóm

 

Mihálykapu

Balea-tó-Tusnádfürdő-Brassó 2019.07.24-28.

Szakmai beszámoló

2019.07.24., Szerda

Szerdán korán, 6:00 órakor indultunk Budapestről, a Szeged-Arad-Temesvár-Déva útvonalon. Mielőtt elértünk volna sepsiszentgyörgyi szálláshelyünkig, szerpentines utakon tettünk egy kitérőt a lenyűgöző Balea-tóhoz, amely 2034 méteres magasságban fekszik a Fogarasi-havasokban. A gyönyörű tájon kívül megtekintettük a tó partján elhelyezkedő Balea Lac Resort-ot, amely az alapítvány által 2019. szeptember 9-13. között megszervezésre kerülő erdélyi kirándulás bázisát adja majd. Ezután tovább indultunk Sepsiszentgyörgy felé, ahol elfoglaltuk szálláshelyünket a Fidelitas Hotelben, majd a hagyományos erdélyi fogásokat kínáló Hunyadi Csárdában vacsoráztunk.

2019.07.25., Csütörtök

Csütörtökön reggeli után indultunk Tusnádfürdőre, ahol a jubileumi 30. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor került megrendezésre. Közel 30 helyszínen zajlottak a változatos programok, különböző témakörökben. A szabadegyetem szellemiségének megfelelően számos, az erdélyi magyarságot érintő közéleti-politikai program, illetve a diákokat megszólító esemény színesítette a palettát.

Kezdésként 11:00 órától a Lehetőségek és lehetetlenségek a jövőben az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térben című előadáson vettünk részt, amelynek keretében Lőrinczi Zoltán államtitkár, valamint számos határon belüli és azon túli intézmény vezetője beszélgetett többek között arról, hogy mennyire fontos a nemzetközi mobilitás erősítése az iskolák között a régióban, amit a kreditelismertetési eljárások egyszerűbbé tétele nagyban elősegítene, ezáltal kialakulhatna egy egységes kép a magas színvonalú Kárpát-medencei felsőoktatásról.

13:00 órától a Tehetség? Gondozás? elnevezésű programon vettünk részt, ahol oktatási, hallgatói és ifjúsági szervezetek vezetőivel folyt beszélgetés többek között arról, hogy mi is az a tehetség, mindenki tehetséges-e valamiben, illetve 2019-ben hogyan lehet gondozni egy tehetséget, illetve kell-e egyáltalán. Az alapítvány részéről Petri László, a kuratórium titkára vett részt a kerekasztal-beszélgetésen, ismertetve álláspontját a fenti kérdésekről. A téma fontosságát, és a program sikerét jelzi, hogy a sátor teljesen megtelt érdeklődő hallgatósággal.

Balról jobbra: Petri László, Kovács Levente, Andacs-Zsolt Levente, Bálint Lajos Lóránt, Veres Márton

A nap további részében bejártuk és felfedeztük a tábor teljes területét, továbbá részt vettünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett, Fősodorban, vagy az árral szemben? Európa és Magyarország 1990-2030 című előadáson, ahol Gulyás Gergely miniszter, Koltay András rektor, és Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője beszélgetett Magyarország múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Késő délután hagytuk el a tábor területét, a napot vacsorával zártuk a Hunyadi Csárdában.

2019.07.26., Péntek

Pénteken már egészen korán a táborba érkeztünk a 9:30-kor kezdődő Együtt a Kárpát-medencében! című programra, ahol többek között Brenzovics László, Klement Kornél, Pótápi Árpád János és Semjén Zsolt tartott előadást.

13:00 órától részt vettünk Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató előadásán, ahol A képlet című könyvében megjelent kutatási eredményeiről beszélt. Megtudhattuk, hogy a cégeken belüli kommunikációs hálóktól kezdve a sejteken belüli hálózatokon át számos területen folytat kutatásokat, ezek közül az egyik legérdekesebb terület az egyén és a közösségi háló viszonyának vizsgálata, jelen esetben az egyéni teljesítmény és a siker kapcsolatának szempontjából. Megjósolható-e a siker mértéke az egyéni teljesítmény alapján? Mitől függ a siker? A professzor úr számos példán keresztül – az élsportolók eredményeinek hajszálnyi különbségeitől kezdve, az irodalom terén a könyvsikerlisták kialakulásán át a művészvilág hálózatának befolyásáig – mutatta be kutatását. Megállapításait nagyon leegyszerűsítve úgy összegezhetnénk, hogy az egyéni teljesítmény korlátos, míg a siker korlátlan, és a közösség által meghatározott. Reméljük, hogy a professzor urat a közeljövőben mentoraink között üdvözölhetjük.

Barabási Albert László

14:00 órától a Tao után: színház- és kultúrafinanszírozás a Kárpát-medencében című programon vettünk részt, ahol Fekete Péter államtitkár, Fülöp Péter helyettes államtitkár, továbbá Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes részvételével folyt a kerekasztal-beszélgetés.

Ezután 15:00 órától a Képmás magazin bemutatkozását hallgattuk, amely újsággal igyekszünk a jövőben kapcsolatot kialakítani annak érdekében, hogy tehetséges mentoráltjaink minél szélesebb körben bemutatkozhassanak a nagyközönségnek.

Estefelé indultunk vissza Sepsiszentgyörgybe, ahol ismét a Hunyadi Csárdában vacsoráztunk.

2019.07.27., Szombat

A szabadegyetem utolsó napján ismét korán érkeztünk, hogy meghallgassuk Orbán Viktor miniszterelnök úr beszédét 10:30-tól. Ezt követően kora délután útnak indultunk Brassó felé, és késő délután érkeztünk meg szállásunkhoz, az Aro Palace Hotelhez, ahonnan pazar kilátás nyílt a dombokkal övezett középkori szász városra. Ezt követően találkoztunk Sipos Márton idegenvezetővel, akivel egyeztettük a 2019. december 9-14. között, az alapítvány által megszervezésre kerülő dél-erdélyi kirándulás programtervét, illetve megtekintettük a lehetséges szálláshelyeket. Sipos Márton úr vezetésével egy kis ízelítőt kaphattunk Brassó történelméből az óvárosban tett séta közben. Miután elváltak útjaink, Nyegró Dávid Imrével, egyik támogatott tehetségünkkel találkoztunk, akinek Brassó a szülővárosa. A Prato étteremben elköltött közös vacsora alkalmával Dávid sokat mesélt a chilei csillagvizsgálóban tett látogatásáról, illetve a NASA által meghirdetett, Gyártás az űrben című logópályázattal kapcsolatos élményeiről. Miután búcsút vettünk egymástól, visszatértünk a szállásunkra, ahol élvezhettük a szálloda kitűnő szolgáltatásait.

2019.07.28., Vasárnap

Vasárnap a bőséges reggeli után hazaindultunk Budapestre, ahová a késő délutáni órákban érkeztünk meg.

Az útról készült további képek és videók megtekinthetők facebook oldalunkon.

Tehetségkutatás, tehetségek támogatása és hálózat kialakítása a Kárpát-medencében

Beszámoló a NTP-HTSZ-M-18-B-0001 pályázat megvalósításáról

Végéhez ért a „Tehetségkutatás, tehetségek támogatása és hálózat kialakítása a Kárpát-medencében” című program, mely 2018.07.01 – 2019.06.30 között valósult meg. A pályázat célcsoportja a Kárpát-medencében élő fiatal tehetségek voltak, azon belül is a 14-30 év közötti tehetséges magyar ajkú fiatalok. A pályázati támogatásból összesen 69 főt támogatott a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, sikerült magyarországi fiatalokon túl erdélyi, kárpátaljai, szlovéniai, valamint szerbiai diákokat is megszólítanunk.

A kiválasztott tehetségeknek elsősorban tudományos téren adtunk támogatást mentorálás formájában, valamint ez személyre szabottan kiegészült egyéni fejlesztési igények kielégítésével is. A tehetséges fiatalok többek közt személyiségfejlesztésen, kommunikációs és pénzügyi fejlesztési tréningen vehettek részt igény szerint.

Fő célkitűzéseink között szerepelt, hogy az általunk mentorált tehetségeket ösztönözzük a szülőföldre való visszatérésre, valamint kiépítésre került egy, a Kárpát-medencére kiterjedő szakmai hálózat is. Az így létrejött kommunikációs platform célja a különböző tudományterületek összefogása az Alapítvány által támogatott fiatal tehetségek, mentoraik, valamint Alapítványunk partnerszervezetei személyében.

A beérkezett visszajelzések alapján a program a középiskolás korosztály számára elsősorban a tudományos életbe, munkába való bevezetésként szolgált, valamint a mentorprogram révén megismerhették tudományterületük választott szegmensét is, melyre a közoktatás keretein belül ilyen mélységben nem nyílt volna lehetőségük. A felsőoktatásban, és doktori képzésben résztvevő mentoráltak számára a program gyakorlati ismereteik elmélyítésére adott ösztönzést és lehetőséget laboratóriumi munka, valamint terepgyakorlat kapcsán.

A program támogatói: