Technológia népszerűsítése a lányok körében

2019.06.26-án a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar munkatársai vártak minket nagy szeretettel az „NTP-NEER-18-0014 A női nem körében alulreprezentált tudományterületek népszerűsítése a diáklányok körében” nevezetű programunk egyik állomásaként szervezett interaktív előadáson.

Először dr. Tevesz Gábor oktatási dékánhelyettestől hallhattunk egy informatív kedvcsináló tájékoztatót az egyetemen fellelhető lehetőségekről, legyen az a kar alapszakja, a lányok napja nevezetű kezdeményezés, vagy az „óriáskijelző” nevet viselő program.

Hallhattunk arról is, hogy bár lassan, de szorgos munka eredményeképpen egyre több lány jelentkezik többek között mérnök-informatikusnak is.

Hideg Attila előadásában a „Holorubik” kezdeményezésről hallhattunk egy tájékoztatót, illetve ki is próbálhattuk magát a szerkezetet, amely az egyetem kreatív és szerteágazó munkásságát tükrözi, még Góci Márton a 3D nyomtatók világába, egyedi felhasználási területeire kalauzolt bennünket. Kis Domonkos által a robotok sokszínű világába nyerhettünk bepillantást, a távvezetésű autót a vállalkozó szellemű lányok ki is próbálhatták.

 

A program támogatói:

Új tehetségek

Örömmel jelentjük be, hogy  Alapítványunk új mentoráltakkal bővült. A 2019 05. 28-án megrendezett kuratóriumi gyűlésen 33 tehetséget választottak ki a tagok, melyből 25 személy elfogadta a feltételeket és csatlakozott a programhoz.

A mentoráltak adatlapjai ITT tekinthetők meg.

Társasjátékalkotó programunk utolsó fázisába érkezett!

NTP-ITKK-18-0009 Társasjátékalkotó programunk utolsó fázisába érkezett!
A fiatal tehetségek nagy örömmel készítették el ezt a társasjátékot, valamint a nyers verzió kipróbálása is több alkalommal sikert aratott.
Hegedűs Robin társasjátékalkotó és a Kártyagyár gondos segítségével lassan a végleges verziót is kézhez kapjuk, melynek kipróbálásában a Ti segítségetekre is számítunk a közeljövőben
Itt láthattok egy kis ízelítőt a munkálatokból:

 

 

A program támogatói:

2019 Kárpátalja

Határtalan Kárpátalja

2019. október 1-6

Határtalan Délvidék

A női nem körében alulreprezentált tudományterületek népszerűsítése

„Az NTP-NEER-18-0014 női nem körében alulreprezentált tudományterületek népszerűsítése a diáklányok körében” című programsorozatunk egyik állomásaként a kiválasztott 10. osztályos diáklányok egy 3 napos interaktív kirándulás keretében, Szegeden nyerhettek betekintést azokba a területekbe, ahol a nők jellemzően alulreprezentáltak.

A 3 napos kirándulás folyamán:

– egy doktorandusz lány gondos vezetésével és tájékoztatásával látogathatta meg a 10 diáklány az ELI-ALPS Szegedi Lézeres Kutatóközpontot,

– majd az SZTE TTIK Informatikai Intézetében hallhattak kisebb előadásokat az Informatikai Kar felépítéséről, valamint hogy milyen is ezen a területen nőként tanulni, dolgozni, kutatni, érvényesülni

– a Szent-Györgyi Albert Agóra is otthont adott programoknak, a lányok részt vehettek az Űrkadét Program nevezetű Interaktív foglalkozáson, ahol érdekes kísérleteket próbálhattak ki, az űrkutatáshoz kapcsolódó területekbe nyerhettek betekintést, valamint egy tárlatvezetés keretében megtekinthették az Informatikai Történeti Kiállítást

– a Szegedi Csillagvizsgálóban is lehetőségük volt egy csillagász hölgy rendkívül érdekes előadását meghallgatni, a program része lett volna a szabad égbolt és a csillagképek bemutatása, valamint távcsővel való vizsgálódás a nyári égbolton, de sajnos, ez a borús, felhős időjárás miatt elmaradt, helyette planetárium alkalmazás segítségével ismerhették meg a fontosabb csillagképeket valamint elnevezésük történetét

A lányok nagyon élvezték és rendkívül hasznosnak találták a Szegeden töltött napokat, kíváncsian várják az elkövetkezendő programokat.

További képek ITT

 

A program támogatói:

2019. szeptember 9-13

A természet szeretete-Erdély

Határtalan Erdély beszámoló

Májusi Határtalan Erdély- a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium beszámolója

A Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány  (KMTA) jóvoltából 2019. május 21-én 9 (valamilyen tanulmányi versenyen tehetségét bizonyító) diákunk utazhatott erdélyi kirándulásra.

Kedden reggel hatkor a Nyugati pályaudvar melletti parkolóból indult az autóbusz. Ebből sejthető, hogy korán keltünk: mi kettőkor startoltunk Csurgóról! A Szabó Zoltán és Árvai János vezette kisbuszokkal három óra alatt a fővárosba értünk – útitársaink (mind budapestiek) ekkor keltek fel. Egy evangélikus, egy baptista és egy alapítványi gimnázium diákjaival kirándultunk együtt.

Egy rövid megállóval 10 órára értünk a határhoz, alig fél óra alatt átjutottunk, és este hatkor már Szovátára érkeztünk. Itt a Teleki Hotel volt a szállásunk, ide tértünk vissza minden nap. Finom vacsora után ismerkedési est következett, ahol a négy gimnázium diákjainak „átcsoportosítása” és rövid megbeszélés után egymás iskoláját kellett bemutatni – reklámszöveg és dal formájában.

A következő három napról így számoltak be a diákok:

  1. nap

A napot nagyon finom reggelivel kezdtük. Reggeli után megkaptuk az ebédre valót és indultunk a busszal és a nagyon kedves idegenvezetővel. Első helyszínünk Segesvár volt. Felmentünk a várhoz, körbejártuk, közben gyönyörű táj mutatkozott meg. Persze nagyon sok kép készült itt. Később felmentünk a Diáklépcsőn, ami 172 lépcsőből áll. Megnéztük az ajándékboltokat és elindultunk a következő úticélhoz, Héjjasfalvára. Itt megnéztük a Petőfi szobrot és egy szalagot is felkötöttünk rá. Először nem is értettük miért. Kísérő tanárunk, Ibolya tanárnő elmondása szerint ez egy régi hagyomány, hogy az Erdélybe érkező magyarok tiszteletüket kimutatva nemzeti színű szalagot kötnek az emlékművekre. Harmadik úticélunk Székelykeresztúr volt, ahol megnéztük azt a bizonyos körtefát, ahol Petőfi elszavalta az Egy gondolat bánt engemet c. versét. Természetesen nem az eredeti fát láttuk, hanem annak egyik leszármazottját. Egy emléktábla is állt itt, Kányádi Sándor 4 soros idézete volt belevésve. Következő állomásunk Farkaslaka, ahol Tamási Áron szülőházát nézhettük meg. Az ottani idegenvezető a Tamási család tagja volt. Később elmentünk az író sírjához. Utána Korondra mentünk, de ott inkább csak vásároltunk. Utolsó úticélunk Székelyudvarhely volt, ami egy gyönyörű város. Ott híres magyar történelmi személyek szobrait láttuk. Hazatértünk után a Csokonais csoport sétálni indult: felfedezni kívántuk a Medve-tó körüli természetet. A túrát mindenki nagyon élvezte (bár csupa sár lett a cipőnk). Sötétedéskor értünk a szállásra.

 

(Füstös J.-Druzsin D.-Zsíros I.)

  1. nap

A telefonokon állított ébresztők fülsiketító zajára ébredtünk. Amint tudatosult bennünk, hogy igen, mi tényleg Erdélyben vagyunk, egyből kiment az álom a szemünkből, és már kezdtük is a jól megszokott reggeli rutint. Reggeli után buszra szálltunk és indultunk Parajdra, a sóbányába. Itt az emberek kb 4 órát töltenek, hogy tüdejüket és légzőszerveiket átjárja a jótékony, sós levegő. Kialakítása egy vidámparkra emlékeztet a játékok miatt, de van kisebb mozgást igénylő sportokra is lehetőség. Sőt még egy kápolna is helyet kapott a mélyben. Miután kigyönyörkodtük magunkat, folytattuk utunkat Gyergyószentmiklósig. A városban egy rövidebb túra után meglátogattunk egy helyi iskolát, a Salamon Ernő Gimnáziumot. A gimnázium egyik termébe lépve varázslatos időutazás vette kezdetét. Az iskolamúzeum a régi időknek megfelelően volt berendezve. A hely kisugárzása magával ragadta az összes jelenlevő figyelmét. A múzeum látogatása után a Békás-szoroshoz vezetett utunk. Hatalmas sziklák, csordogáló patak, friss levegő, csodálatos környezet várt minket. Gyönyörű hely, ahol gyönyörű képek készültek és még annál is szebb emlékek. A következő állomásunk a Gyilkos-tó volt. Sajnos az időjárás miatt Eszter kékes szürke szemét nem láthattuk a tó vizében (a keletkezésről szóló monda Farkas Eszterről szól), de így is csodálatos kép tárult elénk. A tónál sétálhattunk, gyönyörködhettünk a tájban és finom kürtőskalácsot ehettünk, és jól megázhattunk. A napot fáradtan, kimerülten, viszont rengeteg élménnyel gazdagodva és hatalmas örömmel zártuk le. A szobákban természetesen ezután is folytatódott a beszélgetés és a végeláthatatlan kacagás.

(Varga P.-Kránicz K.-Zámbó K.)

 

  1. nap

Aznap reggel elaludtunk, de sikerült felkelnünk, és el is értük a buszt. Reggel rossz idő volt, de azért elindultunk fel el a Nyerges-tetőre. Sajnos csak 5 percet tudtunk tartózkodni a helyszínen. Szívesen visszamennénk, hogy elolvashassuk a kopjafákon lévő szövegeket. Ezután elindultunk Csíkszeredára. Itt is nagyon jól éreztük magunkat, pont mint a többi helyen. Ezután elindultunk az Ezeréves határhoz. Ott meghallgattunk egy előadást az ezeréves határon lévő kis bakterház felújításáról. Onnan felmentünk a Rákóczi-várba ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a szemünk elé. Mindenki nagyon élvezte. A véleményünk az, hogy szívesen visszamennénk oda legalább még egyszer.

(Peti S.-Hrankai A.-Melles M.)

Az időjárás ugyanolyan változatos volt, mint itthon: zuhogó eső (mint a Nyergestetőn) és fényes napsütés (mint Gyimesbükön) váltotta egymást. De sokszor szerencsénk volt, mert az eső épp akkor eredt el, amikor beértünk egy fedett helyre, pl. a csíkszeredai Mikó-várba. Maga a patinás épület is érdemes a látogatásra, a benne található, tavaly felújított Csíki Székely Múzeumot pedig feltétlenül látni kell minden utazónak! A legmodernebb interaktív eszközökkel felszerelt kiállítás elvezet bennünket egészen a modern korig, ahol az öles Ceaucescu-kép körül kialakított enteriőr azt is bemutatja az új nemzedéknek, milyen volt víz nélkül, áram nélkül, elegendő élelmiszer nélkül, félelemben élni…. „Emberségből példát” a vasúti őrházat felújító mozgalom szervezője, Deáky András adott nekünk. A szépséges, de hideg éghajlatú Gyimesekben (Most virágzik az almafa!) megtapasztalhattuk, az izzó magyarság mire képes. Bár nem szerepelt a programban, egy fohásznyi időre megálltunk a pápalátogatásra készülő csíksomlyói kegytemplomnál is.

Kényelmes buszban, remek sofőrrel utazhattunk, az alapítvány munkatársa rugalmasan gondoskodott minden igényünkről. Diákjaink fegyelmezetten, pontosan betartották az időpontokat, egy csapatot alkottak a többi középiskolással, jó volt velük utazni.

 

Határtalan Délvidék beszámoló

2019.május- júniusi Délvidék beszámoló – Facultas Humán Gimnázium

A “Határtalanul” program keretei között a Kárpátmedencei Tehetségkutató Alapítvány vezetésével évfolyamunkkal ellátogathattunk Délvidék különböző magyarlakta területeire, ahol vendégül láttak minket az ottani művelődési központok illetve olyan iskolák, ahol magyar nyelven is zajlik az oktatás.

Az utazást Faragó Brigitta vezetésével 3 másik iskola diákjaival kezdtük meg, a Városmajori Gimnázium, a Karinthy Frigyes Gimnázium és az Óbudai Gimnázium tanulóival.

Az első nap, a Hősök teréről indulva, egy hosszú buszos utazás után megérkeztünk Vajdaság fővárosába Szabadkára, aho osztályfőnökünk, Kardos Júlia vezetésével megismerhettük Szabadka városát, piacát, helyi kulturális és művelődési pontjait.

A szabadabb séta után, egy idegenvezető segítségével végignéztük Szabadka város szecessziós műemlékeit.

                   

A városban egy előadáson vehettünk részt, mely a délvidéki magyarok életéről szólt, valamint a téma a diákok, fiatalok oktatására, tanulási lehetőségeire, esetleges kirekesztettségére volt kiélezve. A kérdések mentén az előadó a történelemre is kitért, ami nagyban hozzáadott meglévő tudásunkhoz, melyet egyesek az emelt történelem érettségin is hasznosíthatnak.

Elhagyva Szabadkát, Zenta felé vettük az irányt, s mivel késői órákban érkeztünk meg, ezért már csak vacsorára és egy nagyon frappáns, ötletes ismerkedési játékra volt időnk, amit a Városmajori Gimnázium tanulói találtak ki és vezettek le.             

Másnap Zentán egy nagyszerű idegenvezető segítségével megismerhettük a város színes történelmét, alakuló kulturáját és betekintést nyertünk az ottani rendkívül színvonalas oktatás mindennapjaiba. Két zentai középiskola látott vendégül bennünket, egy egészségügyi és egy közgazdasági. Mindkét iskolából előadást tartottak nekünk ,melyben nem csak alapadatokat osztottak meg velünk, de megtudhattunk bennsőségesebb információkat is, tájékoztattak minket versenyeredményekről, így még kedvet is kaphattunk az ottani tanuláshoz.   

Először az egészségügyi bemutatón vettünk részt, melyen kipróbálhattuk magunkat elsősegélynyújtásban, s ehhez hozzájárultak a meglehetősen élethű műsebek illetve humorral fűszerezett helyzetek.

A másik előadáson megtudhattuk mi kell egy saját vállalkozás, saját cég, saját márka beindításához, melyet a zentai tanulók kiemelkedő szakértelemmel ismertettek meg velünk és egy rövid kvízjáték keretei között interaktívvá tették az egészségügyi előadáshoz hasonlóan az ő prezentációjukat is.

Egy kis szabadidő után az idegenvezető által tartott színvonalas és megható történelmi előadást hallgathattunk meg, melyet nagy érdeklődéssel követtünk. Ez nagy hatást gyakorolt reánk.

Itt került szó arról is, hogy egy külhoni magyar hol és mennyire érzi magát otthon, s valóban elgondolkodtató, hogy ha valakit országában lemagyaroznak, anyaországában szerbként bánnak vele, melyik az az ország ahol otthon és biztonságban érezheti magát…

A zentai szálláson a vacsora után lehetőségünk volt kézműves termékek vásárlására is.

Másnap elindultunk Horvátországba, ahol szintén egy iskola mindennapi tantervébe és oktatásába nyerhettünk belátást, majd Eszék mozgalmas városi életét tapasztalhattuk meg idegenvezető segítségével.

Egy hosszú utazást követően megérkeztünk szlovéniai szállásunkra, Lendvára.

Lendván egy kéttannyelvű iskola látott minket vendégül, ahol a fiatalos lendület és a színes palettán mozgó, választható szakmák, meglepő intenzitású oktatás teljesen lenyűgözte évfolyamunkat. Itt megtudhattuk, hogy nem jellemzőek a szlovén és a magyar diákok közti ellentétek és hogy a szlovén állam rendkívül támogató a két nyelvű oktatás elősegítésében. Körbevezettek minket a szaktantermekben, ahol megismerhettük a CNC gépek mechanikáját és még a jól felszerelt kémiai labort is megtekinthettük.

Az iskolában jól látható volt, hogy a magyar és a szlovén diákok milyen szorosan és hatékonyan dolgoznak együtt, s ez egy nagyon jó benyomás volt az iskoláról.

A lendvai hotelben, ahol tartózkodtunk lehetőségünk volt igénybe venni a hotel wellness szolgáltatásait is, mely nagyon jó pihenés volt számunkra, hisz másnap folytatódott a kaland és

meglátogattunk a Polgárság múzeumát, egy helytörténeti múzeumot, illetve egy zsinagógát.

Ellátogattunk Muraszombatra is, ahol felfedezhettük az Expanot, mely mindannyiunk számára páratlan élmény volt.

Utazásunkat Dobronak városában található trópusi kerttel, orchidea farmmal zártuk, ami elkápráztatott minket és nagyon sok egzotikus növényfajt ismerhettünk meg.

       

 Az utazás során számtalan gondolat fogalmazódott meg bennük arról, mit jelenthet délvidéki magyarnak lenni. Ez egy olyan helyzet, küzdelem amivel minden egyes nap szembe kell nézni, de amellett, hogy reménykedve, alázattal és nyugodtan megközelítve éljük külhoni életünket, minden nap tenni kell valamit azért, hogy a magyarság, a haza iránti szeretet ne tűnjön el a szívünkből, mindennapjainkból: őrizni kell a hagyományokat, magyarokkal együtt ünnepelni, gyászolni, sírni, nevetni.

Az utazás felejthetetlen élmény, kaland számunkra és mindig szeretettel fogunk visszagondolni ezekre a napokra. Tudás mellett rengeteg jó emlékkel gazdagodtunk, s örülünk, hogy így együtt kimozdulhattunk a mindennapjainkból.

Köszönjük a Facultas Humán Gimnázium 11. évfolyamos diákjai nevében ezt a szép emléket, ezt a lehetőséget a Kárpátaljai Tehetségkutató Alapítványnak, a rendkívüli szervezést Faragó Brigittának és az együttműködést a többi gimnázium tanulóinak!

 

További fényképek ITT